Autó
sulaki - 2018-04-23
Arra is jó esély van, hogy a Toyota és a Lexus Kínában minden más piacnál hamarabb mutat majd be akkumulátoros elektromos (BEV) modelleket
A környezetbarát hibrid elektromos modelljeiről ismert, és a világ vezető prémium hibrid márkájaként ismert Lexus-t is jegyző Toyota két éve, a világ autóiparának egyik legrangosabb ázsiai eseményén, a Pekingi Autószalonon tett ígéretet arra, hogy 2018-ban két
A világ többi részén a jelenleg legélhetőbb és legpraktikusabb zöld meghajtást, az öntöltő hibrid elektromos modelleket előtérbe helyező Toyota, és prémium márkája, a Lexus 2020-as évek elején, az elektromos autók jelenlegi korlátaira választ adó szilárdtest akkumulátorok sorozatgyártásának megkezdését követően tervez bemutatni nagyobb számban plug-in hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos modelleket. Addigra számos országban várhatóan a hálózati töltést igénylő elektromos autókat kiszolgáló infrastruktúra is fejlettebb lesz. Ezzel párhuzamosan a japán autógyártó melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos autók fejlesztése tekintetében is élen jár, amelyek nem igényelnek új, önálló infrastruktúrát, így a mai üzemanyag töltőállomás hálózat minimális átalakítása révén hamarabb jelenthetnek széles körben élhető alternatívát, mint az akkumulátoros elektromos autók.
Ma a személyautókban dízel hajtást már egyáltalán nem kínáló Toyota és Lexus tudhatja magánénak a piac legszélesebb, Európában 16, világszerte 35 modellből álló hibrid elektromos modellportfólióját, és miközben a Lexusnak már ma sincs olyan modellje, amely ne lenne elérhető hibrid hajtással (sőt, 97%-ban így is vásárolják azokat), a ma már 33%-ban hibrideket értékesítő Toyota 2025-re ígéri, hogy valamennyi modelljéhez elérhető lesz részben vagy teljesen elektromos hajtás (hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos).
Annak okát, hogy a hazánkban is a legnagyobb darabszámban eladott TOP5 zöld autót jegyző Toyota miért változtat Kínában a szilárd test akkumulátorok térnyeréséig az akkumulátoros elektromos és hálózatról tölthető hibrid elektromos (plug-in hibrid) autókat jórészt mellőző stratégiáján, a kínai piacon érvényben lévő kvótarendszerben kell keresnünk. Az éppen a napokban valamelyest enyhített, az úgynevezett "új energia járművek" (New Energy Vehicle, NEV) térnyerését célzó kvótarendszer eredetileg azt irányozza elő, hogy az autógyártók kínai eladásainak 8%-át kell kitennie az elektromos autóknak 2018-ban, 10%-ot 2019-ben, és 12%-ot 2020-ban, míg 2025-re Kína legalább ötödrészre szeretné növelni a hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos járművek részarányát a járműeladásokban. A követelményrendszer emellett előnyben részesíti a Kínában gyártott akkumulátoros elektromos és hibrid elektromos autókat a 25 százalékos vámmal terhelt importált járművekkel szemben (aMcKinsey & Co. vezetési tanácsadó cég kimutatása szerint egyébként tavaly a világon gyártott elektromos autók 43 százaléka Kínában készült). A mostani enyhítés lényege abban áll, hogy 2018-ban a munkacélú autókra és az „új energia járművekre” Kína megszünteti a külföldi tulajdonrészre vonatkozó korlátozást., míg 2020-ban a haszongépjárművek területén, 2022-ben pedig a személygépkocsikra vonatkozóan is megszüntetik a külföldi tőkekorlátozást, és ettől az évtől Kína engedélyezi a küldöldi autógyártók számára kettőnél több vegyesvállalat létesítését az országban.
A Toyota, amely két éve, a 2016-os Pekingi Nemzetközi Autókiállításon jelentette be, hogy 2018-ig bevezeti Kínában két, nagy sorozatban gyártott modellje, a hosszú évek óta a világ legnépszerűbb autójának bizonyuló Corolla és a Levin plug-in hibrid elektromos hajtású változatait, már 12 éve komoly az akkumulátoros elektromos és hibrid elektromos autók fejlesztését célzó kutatás-fejlesztési és gyártási tevékenységet folytat Kínában. 2005-ben a Toyota Kínát választotta ki arra, hogy – a környezetbarát járművek ottani elterjedésének ösztönzésére – az első olyan ország legyen, ahol Japánon kívül megkezdődik a márka hibrid zászlóshajója, a Prius gyártása. Később, 2010-ben megalakult a Toyota Motor Engineering & Manufacturing (China) Co. Ltd. vállalat, ami a hibrid technológiák helyi kutatás-fejlesztési munkáinak központjává vált. Ezt követően a Toyota két helyi üzemet épített a hibrid hajtáslánc-komponensek gyártására: a Toyota Motor (Changshu) Auto Parts Co., Ltd. 2012-ben, a Sinogy Toyota Automotive Energy System Co., Ltd. pedig 2013-ban nyitotta meg kapuit. Ennek gyümölcse 2015-ben érett be a Corolla és a Levin hibrid elektromos változatának bevezetésével a kínai piacon: mindkét autó hibrid hajtása helyi fejlesztéssel készült el. Annak érdekében, hogy elébe menjen az ambiciózus kínai szabályozásoknak és elektromos autó célkitűzésekbek, és még szélesebb körben meghonosítsa az alternatív energiával működő járműveit, a Toyota belekezdett e modellek plug-in hibrid elektromos hajtású változatainak fejlesztésébe is, amelyeket a közelgő 2018-as Pekingi Autószalonon leplez majd le. Európában egyelőre a piaci igényeknek megfelelve egyelőre nem várható a Corolla hálózatról tölthető hibrid elektromos hajtású változata (PHEV), ám ha testvérmodelljéből, a nemrégiben a Genfi Autószalonon leleplezett új generációs Aurisból, és a New Yorki autószalonon bemutatott új amerikai Corollából indulunk ki, borítékolható, hogy a modell új generációs európai modellje is megkapja majd a jelenleg Európában elképesztően szárnyaló népszerűségű hibrid elektromos (HEV) hajtást.
Arra is jó esély van, hogy a Toyota és a Lexus Kínában minden más piacnál hamarabb mutat majd be akkumulátoros elektromos (BEV) modelleket, ezek azonban még a jelenlegi elektromos technológiát kínálják majd, Európa pedig az ultramodern szilárdtest akkumulátorok érkezésével a világ legfejlettebb elektromos autóit kapja majd meg a 2020-as évek elején-közepén.
plug-in
hibrid elektromos modellt (köztük a világ legnépszerűbb autója, a Corolla hálózatról tölthető hibrid elektromos változatát) mutat be Kínában, amelyet további akkumulátoros modellek követnek majd. A világ legzöldebbnek és leginnovatívabbnak tartott autógyártója tartja is ígéretét: a közelgő 2018-as Pekingi Autószalonon már biztosan ott lesz a plug-in hibrid Corolla és és a szintén plug-in hibrid elektromos Levin.A világ többi részén a jelenleg legélhetőbb és legpraktikusabb zöld meghajtást, az öntöltő hibrid elektromos modelleket előtérbe helyező Toyota, és prémium márkája, a Lexus 2020-as évek elején, az elektromos autók jelenlegi korlátaira választ adó szilárdtest akkumulátorok sorozatgyártásának megkezdését követően tervez bemutatni nagyobb számban plug-in hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos modelleket. Addigra számos országban várhatóan a hálózati töltést igénylő elektromos autókat kiszolgáló infrastruktúra is fejlettebb lesz. Ezzel párhuzamosan a japán autógyártó melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos autók fejlesztése tekintetében is élen jár, amelyek nem igényelnek új, önálló infrastruktúrát, így a mai üzemanyag töltőállomás hálózat minimális átalakítása révén hamarabb jelenthetnek széles körben élhető alternatívát, mint az akkumulátoros elektromos autók.
Ma a személyautókban dízel hajtást már egyáltalán nem kínáló Toyota és Lexus tudhatja magánénak a piac legszélesebb, Európában 16, világszerte 35 modellből álló hibrid elektromos modellportfólióját, és miközben a Lexusnak már ma sincs olyan modellje, amely ne lenne elérhető hibrid hajtással (sőt, 97%-ban így is vásárolják azokat), a ma már 33%-ban hibrideket értékesítő Toyota 2025-re ígéri, hogy valamennyi modelljéhez elérhető lesz részben vagy teljesen elektromos hajtás (hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos).
Annak okát, hogy a hazánkban is a legnagyobb darabszámban eladott TOP5 zöld autót jegyző Toyota miért változtat Kínában a szilárd test akkumulátorok térnyeréséig az akkumulátoros elektromos és hálózatról tölthető hibrid elektromos (plug-in hibrid) autókat jórészt mellőző stratégiáján, a kínai piacon érvényben lévő kvótarendszerben kell keresnünk. Az éppen a napokban valamelyest enyhített, az úgynevezett "új energia járművek" (New Energy Vehicle, NEV) térnyerését célzó kvótarendszer eredetileg azt irányozza elő, hogy az autógyártók kínai eladásainak 8%-át kell kitennie az elektromos autóknak 2018-ban, 10%-ot 2019-ben, és 12%-ot 2020-ban, míg 2025-re Kína legalább ötödrészre szeretné növelni a hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos járművek részarányát a járműeladásokban. A követelményrendszer emellett előnyben részesíti a Kínában gyártott akkumulátoros elektromos és hibrid elektromos autókat a 25 százalékos vámmal terhelt importált járművekkel szemben (aMcKinsey & Co. vezetési tanácsadó cég kimutatása szerint egyébként tavaly a világon gyártott elektromos autók 43 százaléka Kínában készült). A mostani enyhítés lényege abban áll, hogy 2018-ban a munkacélú autókra és az „új energia járművekre” Kína megszünteti a külföldi tulajdonrészre vonatkozó korlátozást., míg 2020-ban a haszongépjárművek területén, 2022-ben pedig a személygépkocsikra vonatkozóan is megszüntetik a külföldi tőkekorlátozást, és ettől az évtől Kína engedélyezi a küldöldi autógyártók számára kettőnél több vegyesvállalat létesítését az országban.
A Toyota, amely két éve, a 2016-os Pekingi Nemzetközi Autókiállításon jelentette be, hogy 2018-ig bevezeti Kínában két, nagy sorozatban gyártott modellje, a hosszú évek óta a világ legnépszerűbb autójának bizonyuló Corolla és a Levin plug-in hibrid elektromos hajtású változatait, már 12 éve komoly az akkumulátoros elektromos és hibrid elektromos autók fejlesztését célzó kutatás-fejlesztési és gyártási tevékenységet folytat Kínában. 2005-ben a Toyota Kínát választotta ki arra, hogy – a környezetbarát járművek ottani elterjedésének ösztönzésére – az első olyan ország legyen, ahol Japánon kívül megkezdődik a márka hibrid zászlóshajója, a Prius gyártása. Később, 2010-ben megalakult a Toyota Motor Engineering & Manufacturing (China) Co. Ltd. vállalat, ami a hibrid technológiák helyi kutatás-fejlesztési munkáinak központjává vált. Ezt követően a Toyota két helyi üzemet épített a hibrid hajtáslánc-komponensek gyártására: a Toyota Motor (Changshu) Auto Parts Co., Ltd. 2012-ben, a Sinogy Toyota Automotive Energy System Co., Ltd. pedig 2013-ban nyitotta meg kapuit. Ennek gyümölcse 2015-ben érett be a Corolla és a Levin hibrid elektromos változatának bevezetésével a kínai piacon: mindkét autó hibrid hajtása helyi fejlesztéssel készült el. Annak érdekében, hogy elébe menjen az ambiciózus kínai szabályozásoknak és elektromos autó célkitűzésekbek, és még szélesebb körben meghonosítsa az alternatív energiával működő járműveit, a Toyota belekezdett e modellek plug-in hibrid elektromos hajtású változatainak fejlesztésébe is, amelyeket a közelgő 2018-as Pekingi Autószalonon leplez majd le. Európában egyelőre a piaci igényeknek megfelelve egyelőre nem várható a Corolla hálózatról tölthető hibrid elektromos hajtású változata (PHEV), ám ha testvérmodelljéből, a nemrégiben a Genfi Autószalonon leleplezett új generációs Aurisból, és a New Yorki autószalonon bemutatott új amerikai Corollából indulunk ki, borítékolható, hogy a modell új generációs európai modellje is megkapja majd a jelenleg Európában elképesztően szárnyaló népszerűségű hibrid elektromos (HEV) hajtást.
Arra is jó esély van, hogy a Toyota és a Lexus Kínában minden más piacnál hamarabb mutat majd be akkumulátoros elektromos (BEV) modelleket, ezek azonban még a jelenlegi elektromos technológiát kínálják majd, Európa pedig az ultramodern szilárdtest akkumulátorok érkezésével a világ legfejlettebb elektromos autóit kapja majd meg a 2020-as évek elején-közepén.
