Szerver/Üzlet
sulaki - 2017-07-11
Az IBM kutatása szerint ezek a trendek alakítják át az üzlet jövőjét
Az új versenytárs már egy másik iparágból jön – ezt állítja az IBM új tanulmánya, amely a legfrissebb technológiai innovációk hatását vizsgálja az iparban és az üzleti életben. Az IBM globális felmérésében megkérdezett gyártó cégek vezetőinek 63 százaléka szerint vállalataiknak már nemcsak a saját iparágukban versenyző konkurenciával kell szembenézniük. Úgy vélik, a következő nagy kihívó egy új és ismeretlen szektorból érkezik majd, és komoly hatást gyakorol a megszokott üzletmenetre. A megkérdezettek 57 százaléka állítja ezzel összefüggésben, hogy eltűnőben vannak a határok a különböző iparágak között, 51 százalékuk szerint pedig a hagyományos értékláncok felbomlanak, hogy helyüket új, diszruptív technológiai folyamatok vegyék át.
B2B helyett E2E
A hagyományos ipar képét átformáló átalakulást az egyre szélesebb körben alkalmazott Internet of Things rendszerek, a robotika, a 3D nyomatatás és a mesterséges intelligenciát használó kognitív számítástechnika ösztönzik. A megkérdezett ipari vállalatok háromnegyede úgy nyilatkozott, az IoT egyike azoknak a digitális technológiáknak, amelyek üzleti stratégiájukban fontos szerepet játszhatnak. 73 százalékban a digitális gyártási folyamatokat, 70 százalékban a felhő megoldásokat, 68 százalékban a kognitív számítástechnikát emelték ki a válaszadók.
Mindezek az ipar 4.0 világának technológiái, amelyben nemcsak a gyártás és fejlesztés módszerei változnak meg, hanem a piaccal, a fogyasztókkal, ügyfelekkel való kapcsolat logikája is. A fogyasztó egyre közelebb kerül a gyártóhoz, hiszen a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a személyre szabott felhasználói élményre, és mind többet invesztálnak a vevők véleményének, szokásainak feltárásába. Az eddig megszokott B2B, azaz Business-to-Business megközelítés helyett egyre inkább az E2E, azaz az Everyone-to-Everyone logikája mozgatja az üzleti döntéseket. Az E2E üzleti környezetben a gyártók, beszállítók, partnerek és vevők egyaránt fontos szerepet kapnak az új termékek fejlesztésben és piacra vezetésében.
Nem a termék, az élmény a fontos
Ez a személet a cégek marketinglátásmódját is megváltoztatja. Az IBM egy másik felmérésében arról kérdezték a cégvezetőket, hogyan változtak a fogyasztói elvárások saját szektorukban, és miként reagál erre a vállalat. A vezetők több mint fele szerint fogyasztóik egyre inkább a termék által nyújtott élményre, semmint magára a termékre fókuszálnak. A cégek csaknem háromnegyede már nem a hagyományos fogyasztói szegmentáció logikája szerint tervez, inkább igyekeznek individuumként tekinteni vásárlóikra, és minél alaposabban megismerni szokásaikat, vágyaikat. E cégek száma két év alatt 29 százalékkal nőtt. 84 százalékuk kész új digitális technológiákat alkalmazni, hogy kapcsolatát szorosabbra fűzze ügyfeleivel és fogyasztóival.
Adatból jósolni a jövőt
A fogyasztói szokások feltárására, csakúgy, mint a piaci trendek és lehetőségek feltérképezésére a cégek egyre fejletettebb analitikai eszközöket használnak. Az IBM 7 éve folyamatosan vizsgálja a vállalatok felkészültségét a Big Data, azaz a nagy adat hasznosítására. Míg 2010-ben a közép- és nagyvállalati vezetők többsége még csak ismerkedett az analitika lehetőségeivel, és a cégek elsősorban leíró, deskriptív adatelemzésekre támaszkodtak, 2012-ben nagyobb részük már prediktív, azaz a jövőre vonatkozó valószínűségekkel kalkuláló, trendeket előrevetítő megoldásokat használt. Az IBM idei felmérése szerint a vállalatok 74 százaléka 2016-ban szintet lépett, és legalább egy preskriptív analitikai megoldást is bevett az eszköztárába. Ezek a rendszerek, az előző két módszerre támaszkodva, már javaslatot is tesznek, mi legyen a vállalat következő lépése, és hogyan tervezze meg a menedzsment a cég közép- vagy hosszútávú stratégiáját.
Kognitív: segít a mesterséges intelligencia
A fejlődés következő lépcsőfoka a kognitív technológia használata, amely egyelőre csak a legprogresszívebben gondolkodó vállalatokra jellemző. E megoldások hátterében mindig valamilyen mesterséges intelligencia tudása áll, amely nemcsak az emberi beszédet képes felismerni, adatként feldolgozni és értelmezni, de képből, videókból is tud információt nyerni. Watson, az IBM kognitív rendszere hatalmas, strukturálatlan adathalmazokban is megtalálja az összefüggéseket, megérti azokat, hipotéziseket állít fel, majd azt is megindokolja, hogy miért éppen azt a javaslatot tette. Mindeközben tanul és egyre okosabbá válik.
Bár a felmérésben vizsgált cégek 75 százaléka már rendelkezik olyan adatelemzési képességekkel, amelyre teljes kognitív rendszerek építhetők, egyelőre csak 4 százalékuk használ ilyet. Ezen innovatív vállalatok és szervezetek közül azonban egyre többet találunk a kelet- és dél-kelet-európai régióban. Nem véletlen, hogy az IBM a kognitív technológia jövőjének szentelt, IBM Watson SEE Summit elnevezésű nemzetközi konferenciáját a horvátországi Opatijaba hozza el szeptemberben. A konferencia programja az ipartól az üzleten át az egészségügyig és az adatbiztonságig számtalan területet és szektort átfog. A rendezvény egyik sztárvendége Bruce Schneier, a IBM világhírű kutatója, a titkosítás szakértője és a Data and Goliath bestseller szerzője lesz.
Az IBM kutatásait tartalmazó tanulmányok az IBM Watson SEE Summit konferencia oldaláról tölthetők le.
B2B helyett E2E
A hagyományos ipar képét átformáló átalakulást az egyre szélesebb körben alkalmazott Internet of Things rendszerek, a robotika, a 3D nyomatatás és a mesterséges intelligenciát használó kognitív számítástechnika ösztönzik. A megkérdezett ipari vállalatok háromnegyede úgy nyilatkozott, az IoT egyike azoknak a digitális technológiáknak, amelyek üzleti stratégiájukban fontos szerepet játszhatnak. 73 százalékban a digitális gyártási folyamatokat, 70 százalékban a felhő megoldásokat, 68 százalékban a kognitív számítástechnikát emelték ki a válaszadók.
Mindezek az ipar 4.0 világának technológiái, amelyben nemcsak a gyártás és fejlesztés módszerei változnak meg, hanem a piaccal, a fogyasztókkal, ügyfelekkel való kapcsolat logikája is. A fogyasztó egyre közelebb kerül a gyártóhoz, hiszen a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a személyre szabott felhasználói élményre, és mind többet invesztálnak a vevők véleményének, szokásainak feltárásába. Az eddig megszokott B2B, azaz Business-to-Business megközelítés helyett egyre inkább az E2E, azaz az Everyone-to-Everyone logikája mozgatja az üzleti döntéseket. Az E2E üzleti környezetben a gyártók, beszállítók, partnerek és vevők egyaránt fontos szerepet kapnak az új termékek fejlesztésben és piacra vezetésében.
Nem a termék, az élmény a fontos
Ez a személet a cégek marketinglátásmódját is megváltoztatja. Az IBM egy másik felmérésében arról kérdezték a cégvezetőket, hogyan változtak a fogyasztói elvárások saját szektorukban, és miként reagál erre a vállalat. A vezetők több mint fele szerint fogyasztóik egyre inkább a termék által nyújtott élményre, semmint magára a termékre fókuszálnak. A cégek csaknem háromnegyede már nem a hagyományos fogyasztói szegmentáció logikája szerint tervez, inkább igyekeznek individuumként tekinteni vásárlóikra, és minél alaposabban megismerni szokásaikat, vágyaikat. E cégek száma két év alatt 29 százalékkal nőtt. 84 százalékuk kész új digitális technológiákat alkalmazni, hogy kapcsolatát szorosabbra fűzze ügyfeleivel és fogyasztóival.
Adatból jósolni a jövőt
A fogyasztói szokások feltárására, csakúgy, mint a piaci trendek és lehetőségek feltérképezésére a cégek egyre fejletettebb analitikai eszközöket használnak. Az IBM 7 éve folyamatosan vizsgálja a vállalatok felkészültségét a Big Data, azaz a nagy adat hasznosítására. Míg 2010-ben a közép- és nagyvállalati vezetők többsége még csak ismerkedett az analitika lehetőségeivel, és a cégek elsősorban leíró, deskriptív adatelemzésekre támaszkodtak, 2012-ben nagyobb részük már prediktív, azaz a jövőre vonatkozó valószínűségekkel kalkuláló, trendeket előrevetítő megoldásokat használt. Az IBM idei felmérése szerint a vállalatok 74 százaléka 2016-ban szintet lépett, és legalább egy preskriptív analitikai megoldást is bevett az eszköztárába. Ezek a rendszerek, az előző két módszerre támaszkodva, már javaslatot is tesznek, mi legyen a vállalat következő lépése, és hogyan tervezze meg a menedzsment a cég közép- vagy hosszútávú stratégiáját.
Kognitív: segít a mesterséges intelligencia
A fejlődés következő lépcsőfoka a kognitív technológia használata, amely egyelőre csak a legprogresszívebben gondolkodó vállalatokra jellemző. E megoldások hátterében mindig valamilyen mesterséges intelligencia tudása áll, amely nemcsak az emberi beszédet képes felismerni, adatként feldolgozni és értelmezni, de képből, videókból is tud információt nyerni. Watson, az IBM kognitív rendszere hatalmas, strukturálatlan adathalmazokban is megtalálja az összefüggéseket, megérti azokat, hipotéziseket állít fel, majd azt is megindokolja, hogy miért éppen azt a javaslatot tette. Mindeközben tanul és egyre okosabbá válik.
Bár a felmérésben vizsgált cégek 75 százaléka már rendelkezik olyan adatelemzési képességekkel, amelyre teljes kognitív rendszerek építhetők, egyelőre csak 4 százalékuk használ ilyet. Ezen innovatív vállalatok és szervezetek közül azonban egyre többet találunk a kelet- és dél-kelet-európai régióban. Nem véletlen, hogy az IBM a kognitív technológia jövőjének szentelt, IBM Watson SEE Summit elnevezésű nemzetközi konferenciáját a horvátországi Opatijaba hozza el szeptemberben. A konferencia programja az ipartól az üzleten át az egészségügyig és az adatbiztonságig számtalan területet és szektort átfog. A rendezvény egyik sztárvendége Bruce Schneier, a IBM világhírű kutatója, a titkosítás szakértője és a Data and Goliath bestseller szerzője lesz.
Az IBM kutatásait tartalmazó tanulmányok az IBM Watson SEE Summit konferencia oldaláról tölthetők le.
