A kollaboratív robotok – vagyis kobotok – többé már nem a jövő forgatókönyvének részei, jelen vannak a mindennapjainkban. Az ember és a robot egy erős csapatként együttműködve hatalmas emberi potenciált szabadít fel, ugyanakkor utóbbi elfogadtatása az ipari szereplők közt csak nagyon lassan halad Magyarországon.

 

Képzeljük el a gyártó cégek munkavállalóinak mindennapjait, ahogy megérkeznek és elfoglalják helyüket a gyártási folyamatban. Akár egy jól működő gépezet, úgy végzik feladataikat, ugyanazokat a mozdulatokat napról napra, újra és újra. De miért késztetnénk az alkalmazottakat e minden kreativitást mellőző feladatra, amikor hatalmas emberi potenciált szabadíthatunk fel a robotok segítségével?

 

A robotokkal kapcsolatos tudásban még van potenciál

A kobotok – amely szó a “kollaboratív” és “robot” szavak ötvözete – egyre több iparágban nyernek teret. Az előrehaladás azonban meglepően lassú ütemben történik, és miközben várunk, jelentős lehetőségek maradnak kihasználatlanul. Sokan még mindig nem élnek a technológiai potenciállal, és vegyes érzelmekkel tekintenek az együttműködő robotok felé. Ennek egyik oka abban kereshető, hogy a kobotok elődjét, a robotot évtizedeken keresztül egy önálló életre kelt rémálomként mutatták be a sci-fi filmek. Tudatosan vagy sem, emberi tulajdonságokkal ruháztuk fel tehát őket, amely ijesztő és lenyűgöző is egyben.

 

De a robotok nem tudatos lények, hanem olyan gépek, amilyennek kialakítjuk őket, és olyan feladatokat látnak el, amire beprogramozzuk őket. A robot tehát egy eszköz ahhoz, hogy egy könnyebb, és - bár furcsán hangzik - kevésbé gépies világot hozzunk létre. Az ipari robotok gyakran méretes gépek, amelyeknek az adott gyártósorra való beüzemelésével a programozók és gépészek órákat, napokat töltenek el. A robot kistestvére, a kobot is azért jött létre, hogy ismétlődő, unalmas munkát végezzen el 100%-os pontossággal, őket azonban teljesen más típusú feladatok elvégzésére tervezték, mint amilyenekkel nagyobb testvéreik foglalkoznak. Olyanokra, amelyeket az emberekkel együtt végezhetnek.

 

Egy érzékeny segítő kéz

„Biztonsági okokból a tradicionális ipari robotok nem dolgozhatnak az emberek közvetlen közelében, rácsok, biztonsági korlátok választják el őket egymástól. Ezzel szemben a kobotokat úgy tervezték, hogy az emberi munkatárssal együttműködve, egy extra kézként funkcionáljanak.” – mondta Slavoj Musilek, a piacevezető kobot gyártó vállalat, a Universal Robots közép-kelet-európai igazgatója. A beépített szoftvernek köszönhetően a „hagyományos” robot azonnal leáll, ha valamivel, vagy valakivel érintkezésbe lép.

 

A Scandinavian Tobacco Group dán dohánygyár alkalmazásában jelenleg is áll egy együttműködő robot, amely az emberek közvetlen közelében dolgozik, doboztetőket adogatva a csomagolóműhelyben. Az új kobotnak köszönhetően az alkalmazottaknak nem kell fáradságos és repetitív mozdulatokat végezniük, valamint a gép felváltott egy-két olyan munkatársat is, akiknek ezt a munkát eddig kézzel kellett elvégezniük. Ők most a gyár egy másik részén dolgoznak. Mivel helyhiány miatt biztonsági kerítést igénylő robotot nem tudtak volna egyből telepíteni, így a kollaboratív robot alkalmazása mellett döntöttek. A kobot az üzembe helyezés megkönnyítése mellett a telepítési költségeket is jelentősen csökkentette.

 

Sok szempontból egy kobot olyan, mint egy új kolléga. Egy munkatárs, aki szó nélkül bevállal olyan feladatokat, ami a legtöbb embernek unalmas, vagy fizikailag megerőltető lenne. Az ő főnöke pedig a dolgozó, aki meghatározza, hogy a kobot milyen módon kapcsolódjon be a munkába és milyen munkát végezzen, legyen az tojások pakolása, lyukak fúrása, dobozolás, stb. A nekik adható feladatok tárháza szinte végtelen, ugyanis a kobotokat rendkívül könnyű programozni, akár egy tablet segítségével is.

 

A felszabadult emberi potenciál értékteremtésre fordítható

Amíg a kobot monoton és repetitív munkát végez, a dolgozó a felszabadult idejét és energiáját olyan probléma megoldási készséget igénylő feladatokkal töltheti, amikhez kreativitás szükséges. A gyárban eltöltött évek alatt a munkavállaló mérhetetlen tudást és tapasztalatot szerez, erre a robotok viszont nem képesek, csak az emberek.

 

A Universal Robots szerint az ipari értékteremtés jövője a robotok és emberek közötti együttműködésben keresendő. A kobot képes nálunk jobban kihasználni az emberi potenciált, ám ennél sokkal többről van szó: a kobotok segítségével a robotok és emberek közötti kapcsolat egyszerűbbé és megfizethetőbbé teszi az alternatív megoldásokkal való kísérletezést. Vagyis elmondható, hogy a kobotok a kreativitáson és innováción keresztüli értékteremtés eszközei.