Szerver/Üzlet
Sulaki - 2017-02-20
Samsung: a vállalkozásoknak három évük van alkalmazkodni a nyitott gazdasághoz
A Samsung új jelentése szerint 2020-ra azok a vállalkozások, amelyek nem nyitnak a versenytársaik, az újítók és a szabadúszók új generációja felé, nem boldogulnak majd a környezetben, amelyet a Samsung nyitott gazdaságnak nevez.
Az új, nyitott gazdaságot a független dolgozók jelentős mértékű alkalmazása, a startupok által hajtott innováció rutinszerű hasznosítása, valamint a versenytársak között kialakult újfajta együttműködés jellemezi.
Az elmúlt évtized során, a mindenre kiterjedő mobiltechnológiának köszönhetően a vállalatok sokkal nyitottabbak és együttműködőbbek lettek, és felismerték ennek a magatartásnak a meglévő zárt vállalkozási modellekkel szembeni előnyeit. Három éven belül a szervezetek olyan világban fognak működni, amelyet már kevésbé korlátoznak a technikai és emberi határok. A személyes erőforrások, az adatok és az ötletek sokkal szabadabban integrálhatók majd az üzleti modellekbe, ugyanakkor kulcsfontosságú lesz a vállalkozásnak megbirkózni az agilis technológiákkal, illetve a jövő munkakultúrájának elvárásaival.
Az új technológiák és az erősen szétszórt digitális munkaerő új világában a vállalatoknak olyan biztonsági platformokat kell alkalmazniuk, amelyek lehetővé teszik az információk nyílt, mégis biztonságos áramlását. Ezzel pedig alapjaiban kell újragondolniuk üzleti modelljük felépítését, illetve a használt technológiákat.
„Az első számú üzleti kihívás a jövőben megtalálni a módját, hogy a szabadúszó dolgozók új hulláma miként ruházható fel jogosultságokkal biztonságos módon. Három éven belül a vállalkozásoknak várhatóan 7,3 milliárd csatlakoztatott eszközt kell kezelniük1, miközben a gyorsan digitalizálódó munkaerő olyan fejlődéshez vezet, amely átformálja a munka módját, helyét és idejét” – fejtette ki Nick Dawson, a Knox Strategy nemzetközi igazgatója.
Világviszonylatban az európai vállalatok úttörőnek számítanak az infrastruktúra és a humán tőke oly módon történő alkalmazásában, amely a digitális forradalom következő szakaszának hajtóerejét biztosítja. A The Future Laboratory jelentés alapját képező kutatás szerint ez helyzeti előnyt jelent majd a nyílt és rendkívül rugalmas munkaerőben és vállalkozásokban rejlő lehetőségek kiaknázása során az elkövetkező három-tíz év során.
Az iparágakban az innováció új útjai nyílnak meg, és az úgynevezett fordított (elsőként a fejlődő országokban alkalmazott) innováció révén normává válik a startupok szervezetek magjába való beágyazódása. Az új jövő eljövetelével az ilyen vállalatok kulcsfontosságú stratégiai elemekké és az innováció hajtóerejévé válnak minden üzleti szegmensben.
A digitális innováció és átalakulás szakértője, Marcos Eguillor, a BinaryKnowledge alapítója és az IE Business School professzora szerint: „A múlt biztonságára hagyatkozás nem segíti azt az innovációt, amely a jövő globális piacterén való megmérettetéshez szükséges. A vállalkozásoknak olyan technológiákat kell adaptálniuk, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy kellően gyorsak és rugalmasak legyenek versenyelőnyeik azonosításában és megismerésében, és felismerjék, hogy mikor jött el az idő, hogy szakítsanak a korábbi technológiákkal.”
A jövő szervezetei mesterséges intelligenciát és gépi tanulást fognak alkalmazni jövőjük pontos előjelzéséhez, illetve a jobb döntéshozatalhoz. Az üzleti világban az önszervező, öntanuló és a vállalkozás jövőbeli állapotát sokkal pontosabban előjelezni képes gépi intelligencia már széles körben elterjedt. A fejlett gépi intelligenciát adaptáló vállalatok számára ez példa nélküli erőt biztosít az előzetes tervezéshez és az üzleti modell optimalizálásához.
Ugyanakkor a nyíltabb megközelítés vágya gyakran ütközik a magas biztonsági szint folyamatos fenntartásának igényével a vállalat teljes eszközhálózatára és végpontjaira vonatkozóan. A gyorsan növekvő fenyegetettség és az új jogszabályok (például a General Data Protection Regulation – GDPR) követelményei a szervezeteket számos új kihívás elé állítják a teljes vállalatra kiterjedő adatvédelem terén.
Ahogy Nick Dawson kifejtette: „A nyitott gazdaság kulcsát azon kiberbiztonsági platformok jelentik, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy egyszerre legyenek technológiailag nyitottak, ugyanakkor biztonságosak.” Egy ilyen platform például a Samsung Knox is, amely napjainkban a leghatékonyabb védelmet biztosítja a munkahelyi mobilbiztonsági fenyegetésekkel szemben, köszönhetően adaptív, moduláris kialakításának, amely a titkosítási és biztonsági kulcsokat egy biztonságos chip-alapú
A Samsung ideális segítőtárs ezen célok elérésében, hiszen sokrétű tapasztalattal bír a felhasználói szokások terén, és behatóan ismeri, hogy miként használják az emberek mobil eszközeiket. Mindezek utolérhetetlen rálátást biztosítanak a Samsung számára arra, hogy a szervezetek hogyan maximalizálhatják az új mobiltechnológiákból származó versenyelőnyüket.
A teljes jelentés letölthető a www.samsungatwork.com/openeconomy linken keresztül.
Az új, nyitott gazdaságot a független dolgozók jelentős mértékű alkalmazása, a startupok által hajtott innováció rutinszerű hasznosítása, valamint a versenytársak között kialakult újfajta együttműködés jellemezi.
Az elmúlt évtized során, a mindenre kiterjedő mobiltechnológiának köszönhetően a vállalatok sokkal nyitottabbak és együttműködőbbek lettek, és felismerték ennek a magatartásnak a meglévő zárt vállalkozási modellekkel szembeni előnyeit. Három éven belül a szervezetek olyan világban fognak működni, amelyet már kevésbé korlátoznak a technikai és emberi határok. A személyes erőforrások, az adatok és az ötletek sokkal szabadabban integrálhatók majd az üzleti modellekbe, ugyanakkor kulcsfontosságú lesz a vállalkozásnak megbirkózni az agilis technológiákkal, illetve a jövő munkakultúrájának elvárásaival.
Az új technológiák és az erősen szétszórt digitális munkaerő új világában a vállalatoknak olyan biztonsági platformokat kell alkalmazniuk, amelyek lehetővé teszik az információk nyílt, mégis biztonságos áramlását. Ezzel pedig alapjaiban kell újragondolniuk üzleti modelljük felépítését, illetve a használt technológiákat.
„Az első számú üzleti kihívás a jövőben megtalálni a módját, hogy a szabadúszó dolgozók új hulláma miként ruházható fel jogosultságokkal biztonságos módon. Három éven belül a vállalkozásoknak várhatóan 7,3 milliárd csatlakoztatott eszközt kell kezelniük1, miközben a gyorsan digitalizálódó munkaerő olyan fejlődéshez vezet, amely átformálja a munka módját, helyét és idejét” – fejtette ki Nick Dawson, a Knox Strategy nemzetközi igazgatója.
Világviszonylatban az európai vállalatok úttörőnek számítanak az infrastruktúra és a humán tőke oly módon történő alkalmazásában, amely a digitális forradalom következő szakaszának hajtóerejét biztosítja. A The Future Laboratory jelentés alapját képező kutatás szerint ez helyzeti előnyt jelent majd a nyílt és rendkívül rugalmas munkaerőben és vállalkozásokban rejlő lehetőségek kiaknázása során az elkövetkező három-tíz év során.
Az iparágakban az innováció új útjai nyílnak meg, és az úgynevezett fordított (elsőként a fejlődő országokban alkalmazott) innováció révén normává válik a startupok szervezetek magjába való beágyazódása. Az új jövő eljövetelével az ilyen vállalatok kulcsfontosságú stratégiai elemekké és az innováció hajtóerejévé válnak minden üzleti szegmensben.
A digitális innováció és átalakulás szakértője, Marcos Eguillor, a BinaryKnowledge alapítója és az IE Business School professzora szerint: „A múlt biztonságára hagyatkozás nem segíti azt az innovációt, amely a jövő globális piacterén való megmérettetéshez szükséges. A vállalkozásoknak olyan technológiákat kell adaptálniuk, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy kellően gyorsak és rugalmasak legyenek versenyelőnyeik azonosításában és megismerésében, és felismerjék, hogy mikor jött el az idő, hogy szakítsanak a korábbi technológiákkal.”
A jövő szervezetei mesterséges intelligenciát és gépi tanulást fognak alkalmazni jövőjük pontos előjelzéséhez, illetve a jobb döntéshozatalhoz. Az üzleti világban az önszervező, öntanuló és a vállalkozás jövőbeli állapotát sokkal pontosabban előjelezni képes gépi intelligencia már széles körben elterjedt. A fejlett gépi intelligenciát adaptáló vállalatok számára ez példa nélküli erőt biztosít az előzetes tervezéshez és az üzleti modell optimalizálásához.
Ugyanakkor a nyíltabb megközelítés vágya gyakran ütközik a magas biztonsági szint folyamatos fenntartásának igényével a vállalat teljes eszközhálózatára és végpontjaira vonatkozóan. A gyorsan növekvő fenyegetettség és az új jogszabályok (például a General Data Protection Regulation – GDPR) követelményei a szervezeteket számos új kihívás elé állítják a teljes vállalatra kiterjedő adatvédelem terén.
Ahogy Nick Dawson kifejtette: „A nyitott gazdaság kulcsát azon kiberbiztonsági platformok jelentik, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy egyszerre legyenek technológiailag nyitottak, ugyanakkor biztonságosak.” Egy ilyen platform például a Samsung Knox is, amely napjainkban a leghatékonyabb védelmet biztosítja a munkahelyi mobilbiztonsági fenyegetésekkel szemben, köszönhetően adaptív, moduláris kialakításának, amely a titkosítási és biztonsági kulcsokat egy biztonságos chip-alapú
hardveres
tárolóegységen tárolja. A Samsung Knox lehetővé teszi a biztonságos, teljesen elszigetelt munkahelyi és személyes profilok létrehozását ugyanazon az eszközön, biztosítva, hogy a vállalati adatok teljes mértékben elérhetetlenek maradjanak a személyes alkalmazások és folyamatok számára, emellett kiemelten ügyel a személyes adatok védelmére is. A Samsung ideális segítőtárs ezen célok elérésében, hiszen sokrétű tapasztalattal bír a felhasználói szokások terén, és behatóan ismeri, hogy miként használják az emberek mobil eszközeiket. Mindezek utolérhetetlen rálátást biztosítanak a Samsung számára arra, hogy a szervezetek hogyan maximalizálhatják az új mobiltechnológiákból származó versenyelőnyüket.
A teljes jelentés letölthető a www.samsungatwork.com/openeconomy linken keresztül.
