Számítástechnika
Sulaki - 2016-10-27
Kiből lesz a jó informatikus?
Az idei Hacktivityn a prezentációk, workshopok mellett ismét helyet kapott egy szakmai fórum, amely a konferencia tematikájához illeszkedve az IT-képzés témáját járta körül szakértők segítségével.
A tavalyi hackerfesztiválon kapott helyet először egy olyan kerekasztal-beszélgetés, amely az informatikai oktatás problémáit boncolgatta. Idén a helyzet feltárása után a megoldási javaslatokra fókuszáltak a résztvevők. A beszélgetést Bedő Iván (HVG) moderálta, részt vettek a vállalati oldal képviselői, Antal Lajos (Deloitte) és Scheidler Balázs (Balabit) személyében, oktatási oldalról Dr. Felde Imre (Óbudai Egyetem), és Major Zsófia (Skool) osztották meg nézeteiket.
Major Zsófia, a Skool alapítója és ügyvezetője szerint az informatika nőként a munkaerőpiac felszívó képessége, a fejlődési, előrelépési lehetőségek, és a flexibilis munkaidő miatt is vonzó karrierút lehetne, mégis nagyon kevés lány választja ezt a pályát. A sztereotipizálás már gyerekkorban elkezdődik, a lányok sokszor úgy nőnek fel, hogy azt hallják a környezetükben, hogy az informatika egy nagyon férfias terület, amely sok esetben eltántorítja őket ettől a pályától. Kisebb korban – amikor az előítéletek még kevésbé fertőzik meg őket – még jóval fogékonyabbak, 14 éves kor felett azonban már sokkal kevesebben jelentkeznek a Skool programjaira is, mert addigra már sok esetben szóba kerül otthon vagy az iskolában a pályaválasztás, és sokszor hallják azt, hogy ez nem nekik való szakma.
Az nem kétséges, hogy ma még valóban inkább férfiak dolgoznak az informatikában, de mindez nem jelenti azt, hogy a lányok teljesen ki lennének szorítva erről a területről. A Skool immáron két éve munkálkodik azon, hogy ez megváltozzon, és ingyenes programjaikkal igyekeznek minél több lánnyal megszerettetni a programozás világát.
Antal Lajos, Deloitte Zrt. kiberbiztonsági tanácsadás üzletágának vezetőjea téma kapcsán kifejtette, hogy az informatika ma még valóban elsődlegesen fiús terület, a lányok gyakran nem akarnak olyan osztályba járni, amelyben csak fiúk vannak, ezért is támogatja a Deloitte a Skool programját. Probléma szerinte az is, hogy nem tisztázott a kép a szülők felé sem, hogy mit jelent informatikusnak lenni, ezen belül milyen területek vannak, ehhez mit kell tanulni, és mit érhet el, aki ezt a pályát választja.
Dr. Felde Imre, az Óbudai Egyetem kutatási dékánhelyettese elmondta, látható, hogy a magyar egyetemek befogadókészsége nem elegendő ahhoz, hogy a közeljövőben pótolni lehessen a több tízezres nagyságrendű hiányt, és ez tíz éven belül megváltozzon. Ráadásul a felvettek körülbelül fele végzi csak el az egyetemet – mesterképzésre pedig csak 20–25%-uk jelentkezik –, ugyanis magyar általános- és középiskolai képzés színvonala nem javult, és sajnos az egyetem ezen nem tud változtatni.
Ezért jók azok a programok, kezdeményezések, mint például a Skool, melyek már fiatalabb korban megszerettetik az emberrel a programozást. Scheidler Balázs, a Balabit alapítója és technológiai igazgatója szerint mindenkinek kellene egy kicsit tudni programozni, hiszen a minimális alapismeretek révén egy-egy terület képviselői sokkal hatékonyabban végezhetnék feladataikat, és a produktivitás mellett a sztereotípiákon is segítene.
A Balabit sok gyakornokkal dolgozik együtt, és nagyon korán kezdik már bevonni a fiatalokat. Az oktatás különösen fontos, de szerinte az is lényeges, hogy meglegyen a belső motiváció. A kettő kombinációja az ideális, mert az egyetemi évek kellő alapokat nyújtanak, és jelentős mértékben hozzájárulnak a megfelelő, területhez szükséges gondolkodásmód elsajátításához.
A Skool éppen ezt a belső motivációt, érdeklődést hivatott elősegíteni a lányok esetében. Nem mély programozást tanítanak, és nem is feltétlenül az a céljuk, hogy minden hozzájuk forduló lányból programozót képezzenek. Úgy vélik, hogy ez a tudás, készség nagyon fontos lesz bárkinek, azoknak is, akik ügyvédként szeretnének dolgozni a jövőben, akiknek például egy saját weboldal fejlesztése nagyon megkönnyíthetné a munkáját. Céljuk, hogy a gyerekek úgy nőjenek fel, hogy a programozás mint tudás fontos legyen számukra. Mindezt elősegítve a gyerekeket elviszik a különféle cégekhez, ezáltal egy olyan részét akarják megmutatni a területnek, amelyhez nincsen hozzáférésük az iskolában.
Antal Lajos is úgy véli, hogy az oktatás esetében rendszerszinten sok probléma van. A különféle kezdeményezések ugyan jó irányba mutatnak, de a hagyományos oktatás terén komoly mértékben jelentkezik a pénz hiánya. Az általa szemléltetett KSH és MTA adatok szerint egyre kevesebbet fektetnek a felsőoktatásba, és egyre kevesebb fiatal is választja ezt a lehetőséget. A tanári közösség pedig elöregszik, és elavult tananyagot oktatnak.
A Deloitte kiberbiztonsági tanácsadás üzletága évekkel ezelőtt hozott egy komoly döntést. Régebben előírás volt a felsőfokú végzettség a munkatársak felvételekor, pár éve azonban a diploma már nem elvárás. A legelső, csak középiskolát végzett munkatársat éppen egy Hacktivityn találták meg, aki azóta is erősíti a csapatot. Hozzátette azt is, hogy ez nem minden informatikai területen működik, de az ő kiberbiztonsági világukban ez működőképes iránynak tűnik. A Deloitte-nál ugyanis a felvételiző gondolkodásmódját próbálják feltérképezni, és az is lényeges, milyen a problémamegoldó készsége, milyen gyorsan képes tanulni.
Van saját továbbképzési programjuk, ahol felépítik azt a tudást, amire szüksége lesz majd a munkájához. Ugyan nem nagy számban tudnak pótolni munkaerőt ebből az irányból, de vannak olyan kivételes tehetségek, akik nem akarnak továbbtanulni, viszont a vállalaton belül jól tudják hasznosítani a tudásukat. Ellenben ezeket az embereket is arra ösztönzik, hogy a munka mellett tanuljanak tovább.
A saját képzésre szerinte mindenképpen szükség van, ahogy a Balabitnál is, ahol szintén vannak belső képzési programok, és fontos a tudás frissítése, hiszen nagyon specializált területek vannak az informatikában.
Nagyon differenciált, szűk szakmai terület az etikus hacker szakma, ahol nem elvárható ez, hogy teljesen képzett embereket tudjanak alkalmazni. Az elvárás, hogy megfelelő alapokkal rendelkezzenek. A probléma csupán az, hogy ezt nehéz megtalálni. Még mindig óriási probléma a megfelelő szakembert találni.
Mindent egybevetve, sokkal több előremutató kezdeményezésre lenne szükség, és bár finanszírozási problémák is akadnak a felsőoktatás terén, az intézmények feladata az is, hogy igazodjanak a munkaerőpiaci elvárásokhoz. A vállalatoknak pedig alapfeladatként kell megbirkózni azzal, hogy továbbképezzék a potenciális munkaerőt egy-egy részterületen, mert az iskolapadban megszerzett tudás csak egy szelete annak, ami azon túl vár rájuk.
A tavalyi hackerfesztiválon kapott helyet először egy olyan kerekasztal-beszélgetés, amely az informatikai oktatás problémáit boncolgatta. Idén a helyzet feltárása után a megoldási javaslatokra fókuszáltak a résztvevők. A beszélgetést Bedő Iván (HVG) moderálta, részt vettek a vállalati oldal képviselői, Antal Lajos (Deloitte) és Scheidler Balázs (Balabit) személyében, oktatási oldalról Dr. Felde Imre (Óbudai Egyetem), és Major Zsófia (Skool) osztották meg nézeteiket.
Major Zsófia, a Skool alapítója és ügyvezetője szerint az informatika nőként a munkaerőpiac felszívó képessége, a fejlődési, előrelépési lehetőségek, és a flexibilis munkaidő miatt is vonzó karrierút lehetne, mégis nagyon kevés lány választja ezt a pályát. A sztereotipizálás már gyerekkorban elkezdődik, a lányok sokszor úgy nőnek fel, hogy azt hallják a környezetükben, hogy az informatika egy nagyon férfias terület, amely sok esetben eltántorítja őket ettől a pályától. Kisebb korban – amikor az előítéletek még kevésbé fertőzik meg őket – még jóval fogékonyabbak, 14 éves kor felett azonban már sokkal kevesebben jelentkeznek a Skool programjaira is, mert addigra már sok esetben szóba kerül otthon vagy az iskolában a pályaválasztás, és sokszor hallják azt, hogy ez nem nekik való szakma.
Az nem kétséges, hogy ma még valóban inkább férfiak dolgoznak az informatikában, de mindez nem jelenti azt, hogy a lányok teljesen ki lennének szorítva erről a területről. A Skool immáron két éve munkálkodik azon, hogy ez megváltozzon, és ingyenes programjaikkal igyekeznek minél több lánnyal megszerettetni a programozás világát.
Antal Lajos, Deloitte Zrt. kiberbiztonsági tanácsadás üzletágának vezetőjea téma kapcsán kifejtette, hogy az informatika ma még valóban elsődlegesen fiús terület, a lányok gyakran nem akarnak olyan osztályba járni, amelyben csak fiúk vannak, ezért is támogatja a Deloitte a Skool programját. Probléma szerinte az is, hogy nem tisztázott a kép a szülők felé sem, hogy mit jelent informatikusnak lenni, ezen belül milyen területek vannak, ehhez mit kell tanulni, és mit érhet el, aki ezt a pályát választja.
Dr. Felde Imre, az Óbudai Egyetem kutatási dékánhelyettese elmondta, látható, hogy a magyar egyetemek befogadókészsége nem elegendő ahhoz, hogy a közeljövőben pótolni lehessen a több tízezres nagyságrendű hiányt, és ez tíz éven belül megváltozzon. Ráadásul a felvettek körülbelül fele végzi csak el az egyetemet – mesterképzésre pedig csak 20–25%-uk jelentkezik –, ugyanis magyar általános- és középiskolai képzés színvonala nem javult, és sajnos az egyetem ezen nem tud változtatni.
Ezért jók azok a programok, kezdeményezések, mint például a Skool, melyek már fiatalabb korban megszerettetik az emberrel a programozást. Scheidler Balázs, a Balabit alapítója és technológiai igazgatója szerint mindenkinek kellene egy kicsit tudni programozni, hiszen a minimális alapismeretek révén egy-egy terület képviselői sokkal hatékonyabban végezhetnék feladataikat, és a produktivitás mellett a sztereotípiákon is segítene.
A Balabit sok gyakornokkal dolgozik együtt, és nagyon korán kezdik már bevonni a fiatalokat. Az oktatás különösen fontos, de szerinte az is lényeges, hogy meglegyen a belső motiváció. A kettő kombinációja az ideális, mert az egyetemi évek kellő alapokat nyújtanak, és jelentős mértékben hozzájárulnak a megfelelő, területhez szükséges gondolkodásmód elsajátításához.
A Skool éppen ezt a belső motivációt, érdeklődést hivatott elősegíteni a lányok esetében. Nem mély programozást tanítanak, és nem is feltétlenül az a céljuk, hogy minden hozzájuk forduló lányból programozót képezzenek. Úgy vélik, hogy ez a tudás, készség nagyon fontos lesz bárkinek, azoknak is, akik ügyvédként szeretnének dolgozni a jövőben, akiknek például egy saját weboldal fejlesztése nagyon megkönnyíthetné a munkáját. Céljuk, hogy a gyerekek úgy nőjenek fel, hogy a programozás mint tudás fontos legyen számukra. Mindezt elősegítve a gyerekeket elviszik a különféle cégekhez, ezáltal egy olyan részét akarják megmutatni a területnek, amelyhez nincsen hozzáférésük az iskolában.
Antal Lajos is úgy véli, hogy az oktatás esetében rendszerszinten sok probléma van. A különféle kezdeményezések ugyan jó irányba mutatnak, de a hagyományos oktatás terén komoly mértékben jelentkezik a pénz hiánya. Az általa szemléltetett KSH és MTA adatok szerint egyre kevesebbet fektetnek a felsőoktatásba, és egyre kevesebb fiatal is választja ezt a lehetőséget. A tanári közösség pedig elöregszik, és elavult tananyagot oktatnak.
A Deloitte kiberbiztonsági tanácsadás üzletága évekkel ezelőtt hozott egy komoly döntést. Régebben előírás volt a felsőfokú végzettség a munkatársak felvételekor, pár éve azonban a diploma már nem elvárás. A legelső, csak középiskolát végzett munkatársat éppen egy Hacktivityn találták meg, aki azóta is erősíti a csapatot. Hozzátette azt is, hogy ez nem minden informatikai területen működik, de az ő kiberbiztonsági világukban ez működőképes iránynak tűnik. A Deloitte-nál ugyanis a felvételiző gondolkodásmódját próbálják feltérképezni, és az is lényeges, milyen a problémamegoldó készsége, milyen gyorsan képes tanulni.
Van saját továbbképzési programjuk, ahol felépítik azt a tudást, amire szüksége lesz majd a munkájához. Ugyan nem nagy számban tudnak pótolni munkaerőt ebből az irányból, de vannak olyan kivételes tehetségek, akik nem akarnak továbbtanulni, viszont a vállalaton belül jól tudják hasznosítani a tudásukat. Ellenben ezeket az embereket is arra ösztönzik, hogy a munka mellett tanuljanak tovább.
A saját képzésre szerinte mindenképpen szükség van, ahogy a Balabitnál is, ahol szintén vannak belső képzési programok, és fontos a tudás frissítése, hiszen nagyon specializált területek vannak az informatikában.
Nagyon differenciált, szűk szakmai terület az etikus hacker szakma, ahol nem elvárható ez, hogy teljesen képzett embereket tudjanak alkalmazni. Az elvárás, hogy megfelelő alapokkal rendelkezzenek. A probléma csupán az, hogy ezt nehéz megtalálni. Még mindig óriási probléma a megfelelő szakembert találni.
Mindent egybevetve, sokkal több előremutató kezdeményezésre lenne szükség, és bár finanszírozási problémák is akadnak a felsőoktatás terén, az intézmények feladata az is, hogy igazodjanak a munkaerőpiaci elvárásokhoz. A vállalatoknak pedig alapfeladatként kell megbirkózni azzal, hogy továbbképezzék a potenciális munkaerőt egy-egy részterületen, mert az iskolapadban megszerzett tudás csak egy szelete annak, ami azon túl vár rájuk.
