Érdekességek
business_guru - 2012-05-14
80 PhD hallgató, 30 technológiai szabadalom, 600 tudományos publikáció, számtalan nemzetközi K+F program és piaci fejlesztés kapcsolódik a laboratóriumhoz...
Húsz éves a BME Nagysebesség? Hálózatok Laboratóriuma, az Ericsson kutatási világhálózatának első magyarországi tudományos kompetencia központja. Az egyetemi kutatóhelyet 1992-ben az Ericsson támogatásával alapították, azzal a céllal, hogy korszer? felszereléssel és eszközökkel ideális körülményeket teremtsenek a magas színvonalú kutatómunkának. A Távközlési és Médiainformatikai Tanszék elődjén létrehozott Laboratórium azóta a hazai telekommunikációs hálózatkutatás egyik legfontosabb tudományos m?helyévé fejlődött, melyhez az egyetem más tanszékeiről is csatlakoztak tudósok, hallgatók, szakemberek.
A Laboratóriumban többek között szélessávú átvitel, mobil kapcsolatok és optikai hálózat kutatással foglalkoznak, de futnak projektek a jövő
Négy magyar labor az Ericsson tudáshálózatában
A vállalat 1992-ben többek között ezért döntött úgy, hogy laboratóriumot létesít a nagysebesség? hálózatkutatás előmozdítására. Az Ericsson ezzel a lépéssel alapozta meg együttm?ködését a Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, amit aztán újabb egyetemi kooperációk követtek. Az elmúlt húsz évben három további technológiai kutatólaboratórium létesült a BME-n és az ELTE-n, csatlakozva az Ericsson globális tudáshálózatához.
A BME Nagysebesség? Hálózatok Laboratóriuma fennállásának huszadik évfordulójára szervezett ünnepi sajtótájékoztatón Pálinkás József[%ITALIC%], a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és [%ITALIC%]Cséfalvay Zoltán , a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára osztotta meg gondolatait a hazai m?szaki kutatás jövőjéről, a felsőoktatás és az ipar közötti kapcsolat elmélyítéséről.
Hozzáadott érték
Pálinkás József elmondta: „A Magyar Tudományos Akadémia valamennyi rendelkezésére álló eszközzel támogatja kutatóközpontjai, a felsőoktatási intézmények és az innovatív gazdasági vállalkozások között létrejövő kapcsolatokat, hiszen az iparban hasznosuló kutatási eredmények szervesen nőnek ki a felfedező kutatásokból, és egyedül a korszer?, minőségi kutatással összefonódott felsőoktatási rendszer képes a tudásalapú gazdaság számára innovatív munkaerőt kibocsátani. A versenyszektorban m?ködő cégek által fejlesztett termékek minősége, piaci értéke és profittermelő képessége nagymértékben függ a hozzáadott termék újdonságtartalmától, amelyet a kiválósági alapokon nyugvó tudományos kutatások eredményei biztosíthatnak.
Charlotte Karlsson , az Ericsson Magyarország K+F központjának vezetője és Péceli Gábor a BME rektora a vállalat és az egyetem közös kutatási programjairól, a tovább együttm?ködés lehetőségeiről beszélt. Charlotte Karlsson a sajtótájékoztatón elmondta: „Az Ericsson Magyarország és a hazai egyetemek (BME, ELTE) közötti együttm?ködés példája kíván lenni a modern m?szaki felsőoktatás támogatása iránt elkötelezett cég és a XXI. század ipari és piaci kihívásai felé nyitott, a nemzetközi trendeket ismerő és azok irányában érzékeny felsőoktatási intézmény kapcsolatának.”
Masat is ünnepel
Az Ericsson és a M?egyetem ipari-egyetemi kooperációja nemrég egy fontos, tudománytörténeti jelentőség? projektet hívott létre: februárban bocsátották fel Magyarország első m?holdját, a Masat-1-et, melyet az egyetem hallgatói és doktoranduszai alkottak meg; a munka egy része az Ericsson Komplex Hardverfejlesztő Laboratóriumában folyt. A sajtótájékoztatón a Masat is bejelentkezett, üzenetben üdvözölte a 20 éves laboratóriumot, és elküldte legfrissebb felvételeit a Földről.
„Az innováció a vállalati kultúrának fontos eleme. Ez alapozza meg a versenyképességünket, és kulcsfontosságú a jövőbeni üzleti sikerek szempontjából. Az Ericsson Magyarország tevékenységében példaérték?en valósul meg az oktatás – alapkutatás – alkalmazott kutatás - ipari megvalósítás láncolata. Számos példa van arra, hogy egyetemen indult kutatásból Ericsson termék vagy szolgáltatás született. „ - zárta szavaival Jakab Roland a sajtótájékoztatót.
Nagyfelbontású MASAT képek: http://cubesat.bme.hu/galeria/
A Laboratóriumban többek között szélessávú átvitel, mobil kapcsolatok és optikai hálózat kutatással foglalkoznak, de futnak projektek a jövő
internet
architektúráinak modellezésére is. A kutatásokban résztvevő hallgatók és doktoranduszok gyakorlati tudással felvértezett, képzett szakemberként kerülnek ki a munkaerőpiacra, így a laboratóriumnak kiemelkedő szerepe van a hazai mérnökutánpótlásban. Az Ericsson Magyarország a telekommunikációs ipar egyik legnagyobb munkáltatójaként 1700 munkatársat, köztük 1200, kifejezetten K+F tevékenységet végző mérnököt foglalkoztat, így számára is nélkülözhetetlen a csúcstechnológiák alkalmazásában jártasságot szerzett fiatal diplomás munkaerő.
Négy magyar labor az Ericsson tudáshálózatában
A vállalat 1992-ben többek között ezért döntött úgy, hogy laboratóriumot létesít a nagysebesség? hálózatkutatás előmozdítására. Az Ericsson ezzel a lépéssel alapozta meg együttm?ködését a Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, amit aztán újabb egyetemi kooperációk követtek. Az elmúlt húsz évben három további technológiai kutatólaboratórium létesült a BME-n és az ELTE-n, csatlakozva az Ericsson globális tudáshálózatához.
A BME Nagysebesség? Hálózatok Laboratóriuma fennállásának huszadik évfordulójára szervezett ünnepi sajtótájékoztatón Pálinkás József[%ITALIC%], a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és [%ITALIC%]Cséfalvay Zoltán , a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára osztotta meg gondolatait a hazai m?szaki kutatás jövőjéről, a felsőoktatás és az ipar közötti kapcsolat elmélyítéséről.
Hozzáadott érték
Pálinkás József elmondta: „A Magyar Tudományos Akadémia valamennyi rendelkezésére álló eszközzel támogatja kutatóközpontjai, a felsőoktatási intézmények és az innovatív gazdasági vállalkozások között létrejövő kapcsolatokat, hiszen az iparban hasznosuló kutatási eredmények szervesen nőnek ki a felfedező kutatásokból, és egyedül a korszer?, minőségi kutatással összefonódott felsőoktatási rendszer képes a tudásalapú gazdaság számára innovatív munkaerőt kibocsátani. A versenyszektorban m?ködő cégek által fejlesztett termékek minősége, piaci értéke és profittermelő képessége nagymértékben függ a hozzáadott termék újdonságtartalmától, amelyet a kiválósági alapokon nyugvó tudományos kutatások eredményei biztosíthatnak.
Charlotte Karlsson , az Ericsson Magyarország K+F központjának vezetője és Péceli Gábor a BME rektora a vállalat és az egyetem közös kutatási programjairól, a tovább együttm?ködés lehetőségeiről beszélt. Charlotte Karlsson a sajtótájékoztatón elmondta: „Az Ericsson Magyarország és a hazai egyetemek (BME, ELTE) közötti együttm?ködés példája kíván lenni a modern m?szaki felsőoktatás támogatása iránt elkötelezett cég és a XXI. század ipari és piaci kihívásai felé nyitott, a nemzetközi trendeket ismerő és azok irányában érzékeny felsőoktatási intézmény kapcsolatának.”
Masat is ünnepel
Az Ericsson és a M?egyetem ipari-egyetemi kooperációja nemrég egy fontos, tudománytörténeti jelentőség? projektet hívott létre: februárban bocsátották fel Magyarország első m?holdját, a Masat-1-et, melyet az egyetem hallgatói és doktoranduszai alkottak meg; a munka egy része az Ericsson Komplex Hardverfejlesztő Laboratóriumában folyt. A sajtótájékoztatón a Masat is bejelentkezett, üzenetben üdvözölte a 20 éves laboratóriumot, és elküldte legfrissebb felvételeit a Földről.
„Az innováció a vállalati kultúrának fontos eleme. Ez alapozza meg a versenyképességünket, és kulcsfontosságú a jövőbeni üzleti sikerek szempontjából. Az Ericsson Magyarország tevékenységében példaérték?en valósul meg az oktatás – alapkutatás – alkalmazott kutatás - ipari megvalósítás láncolata. Számos példa van arra, hogy egyetemen indult kutatásból Ericsson termék vagy szolgáltatás született. „ - zárta szavaival Jakab Roland a sajtótájékoztatót.
Nagyfelbontású MASAT képek: http://cubesat.bme.hu/galeria/