A laptopok és nem utolsó sorban a adóevővel rendelkező okostelefonok és egyéb eszközök terjedésével szinte ugrásszer?en nő az igény az olcsó, routerek iránt, mely mára nem csupán a szakmabeliek rejtélyes eszköze, hanem otthonaink része lett. Egy nem csupán vezeték nélküli adóvevővel nyújt kapcsolódási lehetőséget számtalan eszköz számára, de minimum 4 vezetékes kivezetéssel is megajándékoz minket, mely ideális asztali gépek, -ok vagy játékkonzolok csatlakoztatására.

 

Miközben napjaink routereit egyszer?bb konfigurálni, mint valaha egyre több zavaró kifejezés teszi nehezebbé a hálózatok világában kevésbé jártas vásárlók és felhasználók helyzetét. A elképesztő modell és tudás választékban pedig egyáltalán nem egyszer? eligazodni. A vásárlás előtt azonban érdemes néhány dolgot átgondolnunk.

 

Fontos szempontok router vásárlás előtt

Az egyik kevésbé említett, de mégis fontos kérdés a vezetékes kapcsolatok száma. Mennyi csak vezetékes Ethernet kapcsolatra képes eszközünk van otthon? Ha ez a szám 4 alatt marad akkor nincs probléma, ám 4 eszköznél már érdemes 8 Ethernet portot kínáló modelleket nézegetni. (Asztali gépeket, hálózati adattárolókat célszer? mindig vezetékkel a routerhez kötni.)

 

A másik fontos kérdés a vezeték nélküli adó teljesítménye. A 802.11b/g képes adóval szerelt routerek mindössze 54 maximális átviteli sebességre képesek, ami egy átlagos 20-30 Mbps sebesség? netkapcsolathoz elegendő. Amennyiben 60 Mbps vagy annál gyorsabb netünk van, akkor mindenképp érdemes egy képes modellt választani, melyek minimm 150 Mbps sebességre képesek, ám nem ritkák a 300 Mbps-re képes eszközök sem. Ez utóbbiak extra sebességét azonban nem minden telefon és laptop képes kihasználni.

 

Ne feledjük azt sem, hogy a 150 illetve 300 Mbps átviteli sebességet rendszerint laborban, steril környezetben mérik és a valós körülmények közt ezt az értéket számos dolog csökkenti, és szinte soha sem érjük majd el.

 

Egysávos vagy kétsávos?

 

A 15-20 ezres árkategóriában felt?nnek a kétsávos routerek, melyek a 802.11n szabvány lehetőségeit kihasználva képesek a szokványos 2.4 GHz-es frekvenciatartomány mellett az 5 GHz-es sávban is m?ködni. Az 5 GHz-es tartomány ideális video megosztásra, játékra és más nagy átviteli sebességet igénylő alkalmazásokra, mivel ez a sáv kevésbé terhelt és kevésbé érzékeny a zavaró tényezőkre. Azonban az 5 GHz-es jelek nem jutnak el olyan messzire, mint a 2.4 GHz-en sugárzott jelek, így a tervezésénél a távolságot mindenképp érdemes számításba venni.

 

A kétsávos routerek egyszerre nyújtják mindkét tartomány előnyeit, lehetővé téve a közelebbi, erre alkalmas eszközökkel a gyorsabb, biztosabb kapcsolódást. Fontos megjegyezni azonban, hogy ezek a routerek csak elvétve fordulnak elő 20 ezer forint alatt.

 

Vajon a másik szobában is lesz jel?

 

A távolság kérdése sokszor felmerül és bár az épületek eltérő szerkezeti felépítése és a különféle adóvevők sokszín? vételi képességei miatt mindenkor érvény megállapításokat nem lehet hozni, van néhány alapvető, az esetek többségében helytálló megállapítás a távolságokra vonatkozóan.

 

Egy normál egy antennás 2.4 GHz-es router egy maximum két válaszfal esetén megközelítőleg 15-20 méteres körben nagy valószín?séggel minden eszköz számára elég erős jelet biztosít. A jel erősségét a router antennájának erőssége is befolyásolja, melyet a legtöbb cserélhető antennás modellnél fokozhatunk egy utólag 3-4 ezer forintos összegért vásárolt külső 6-8 teljesítmény? körantennával (omnidirekcionális).

 

Többszintes családi házaknál (feltételezve, hogy a router az alsó szinten van) a felső szinten az adótól távolabb eső szobákban már elég gyenge lesz a jel és ilyenkor indokolt lehet egy jelerősítő/jelismétlő eszköz beiktatása a felső szint jó jelerősség? részén, mely mintegy átjátszó állomás növeli a vezeték nélküli adónk sugárzási területét.

 

Windows, Mac

OS

vagy Linux?

 

Az operációs rendszer kérdése az alapvető internet megosztás, internet elérés esetén szinte teljesen értelmetlen. Szinte minden elképzelhető routerre rákapcsolódhatunk egy Mac OS, Windows vagy akár Android operációs rendszer? készülékkel. (Az egyes mobil eszközöknél kérdéses lehet az adott frekvencia tartomány sávszélessége. Ennek beállítása a legtöbb Android és iOS alapú eszköz csatlakozási gondjait megoldja.) Amennyiben egy főleg Apple eszközökből álló gépparkunk van érdemes olyan routert vásárolni, mely támogatja az Apple operációs rendszerek speciális megosztási és hálózati funkcióit. (iTunes, TimeMachine, stb.)

 

Ha csak 1-2 laptop és /vagy asztali

PC

közt szeretnénk internet elérést megosztani

 

Ebben az esetben egyszer? dolgunk van és akár a 7-10 ezer forintos kategóriából is választhatunk egy 150 Mbps átviteli sebesség? vezeték nélküli adóval szerelt routert, mely alkalmas a 60-80 sebesség? internetkapcsolatok hatékony megosztására. Még ha később egy NAS-al vagy további vezetékes kapcsolatot igénylő géppel bővül a repertoárunk akkor sem kell majd az ilyen routert lecserélni.

 

Márkanevek és különbségek

 

Az egyes márkák közt árban igen nagy különbség mutatkozik. Egy Cisco/Linksys router sokszor 5-10 ezer forinttal is többe kerülhet, mint a hasonló paraméterekkel rendelkező egyéb modellek. Nemritkán a router külső kialakítása is plusz extra ezer forintokat jelenthet, mivel a divatosabb külsej? modellek szinte mindig drágábbak. A TP-Link napjainkban a hazai piacon nagyon népszer?, mivel kedvező árú készülékeihez sokszor 5 éves garancia idő társul, ám egy olcsóbb, például Tenda modell is hasonló képességeket kínál, ugyanolyan garanciális feltételek mellett. A Netgear termékek sok extra szolgáltatást és még könnyebb konfigurációt a ZyXel készülékek pedig extra biztonsági funkciókat és tartós m?ködést ígérnek. Érdemes tehát a márkanevekhez való görcsös ragaszkodás helyett inkább a szükségleteinknek megfelelő képesség? modell kiválasztására helyezni a hangsúlyt.