Az új második generációs Core architektúrájának egyik nagy újítása, hogy immár egyetlen szilícium lapkára integrálódott a beépített grafikus mag, közvetlenül az x86-os magok mellé. Immár az Fusion lapkákhoz hasonlóan az Intel processzorokban is az x86-os magok társaságában találjuk a memória vezérlőt és az integrált grafikus magot. Az Intel Core processzorokban pedig egy harmadszint? gyorsító tár jelenik meg, melyre az x86-os magok és az IGP mag egy gy?r?s adatbuszon kapcsolódnak. Az, hogy a grafikus mag közös gyorsító táron osztozik az x86-os magokkal feladattól függően előnyt és hátrányt is jelenthet, melynek problémáját a grafikus eszközmeghajtó program oldja meg és programtól függően a driver hatáskörébe tartozik, hogy az IGP akár egyáltalán ne írjon a gyorsító tárba bizonyos feladatok során. Az Intel grafikus mag sokat fejlődött az elmúlt években és a második generációs Core processzorokban található IGP mag tovább javult, ám az AMD és az NVIDIA megoldásaitól még mindig elmarad. Maga az IGP sajnos csak DirectX 10.1 támogatással rendelkezik, míg az AMD -kban már DirectX 11-es vezérlő kapott helyet. Az Intel Sandy Bridge processzorokban található IGP továbbá Open GL 3.0-át támogatja, valamint bekerült egy InTru névre keresztelt dedikált gyorsító modul, mely a 3D filmek lejátszását teszi lehetővé.
 

A Sandy Bridge processzorok egy további eleme a System Agent, mely egy átfogó vezérlési feladatokat ellátó egység. Ez felel a Turbo Boost és az energia gazdálkodási feladatok irányításáért, valamint itt kapott helyet a DMI vezérlő, 16 csatornás Express 2.0 vezérlő és a megjelenítésért felelős interfészek .

 

[%IMAGB=15708%]A TurboBoost funkció is megújult és még inkább a teljesítményre helyeződik a hangsúly. A Turbo Boost 2.0 rendszer szükség esetén automatikusan emeli az aktív mag, vagy magok órajelét, amíg azok el nem érik a maximális értéket vagy a maximálisan megengedett értéket. Az új processzorokban a rendszer figyeli a belső hőmérsékletet és így amíg az el nem éri a kritikus tartományt a gyári alap dinamikusan megemelkedhet, így a egy rövid ideig többet is fogyaszthat, mint amire gyárilag hitelesítették.

 

Az új generációs processzorok új AVX utasításkészlettel is rendelkeznek, mely a korábbi SSE-t váltja. Az x86-os magokban immár a lebegőpontos feldolgozó egységek 256 bitesek, ami az előző verzióhoz képest dupla kapacitást jelent. Az AVX egy teljesen új utasítás készlet, így az új feldolgozókat csak akkor lehet kihasználni, ha a fejlesztők az új utasításokhoz igazítják az alkalmazásaikat.

Az Intel WiDi funkció is tovább szélesedik és immár az összes második generációs Core processzorban megtalálhatók lesz a funkció, mely már átvitelt és 5.1 hangtovábbítást is lehetővé tesz.
[%IMAGB=15709%]

Apróság, hogy a processzorok jelölése is némileg változik és a típusszámok elé került egy „2”-es szám, ami a második generációt jelöli. Ezt követik a típust meghatározó három számjegyből álló azonosító. A végén a mobil családoknál minden esetben megtalálható lesz az „M” jelzés ami a mobil processzora utal, és előtte a négymagos CPU-knál egy „Q” az alacsony feszültség? modelleknél (Low Voltage) egy „L”, míg a korábbi jelzést egy „U”bet? jelöli a. Az „X” pedig marad az Extreme Edition processzorok vagyis a legerősebb, csúcsmodellek jelzése.