Érdekességek
business_guru - 2010-02-23
>!--[if gte mso 9]xml< >w:WordDocument< >w:View/w:View< >w:
Spórolás egyik megoldása lehetne, ha a havonta ténylegesen elfogyasztott energiáért fizethetnénk, méghozzá úgy, hogy akár két egymást követő nap fogyasztása is összehasonlítható lenne.
A gáz és a villamosenergia-piacon a nagyfogyasztók esetében már most megvalósult az okos (fogyasztás)mérőkre épülő rendszer – a lakossági fogyasztóknál is reális lehetőség van rá, az unió néhány országában már be is vált.
A fogyasztói környezettudatosság növelését célzó uniós irányelv, amely az energia-végfelhasználás hatékonyságáról szól, Magyarország fogyasztóit is érinti. Az Európai Parlament és Tanács direktívája azt is előírja, hogy a rendszere arra is legyen képes, hogy az eddigi gyakorlattal szemben ne csak az elfogyasztott energia mennyiségét, hanem a költségeket és a szén-dioxid kibocsátást is mutassa a fogyasztónak és a szolgáltatónak egyaránt. Az uniós direktíva azt nem határozza meg, hogy milyen technológiát kell alkalmazni és azt sem, hogy ezt ki biztosítsa – viszont világosan fogalmaz: de az átállás kötelező érvényü az unió tagországainak. Az EU előírásai szerint a közmücégek ajánlatai között 2010-ig az okos mérésnek is szerepelnie kell, 2011-ig pedig a napszakfüggő, váltózó díjszabásnak is.
Svédországban 2009-re minden fogyasztónál okos mérőt szereltek fel, Olaszország 2011-ig, Portugália 2015-ig építi ki ezt a rendszert. Hollandia vagy Ausztria még a felmérés időszakában tart, Magyarországhoz hasonlóan. A hazai „kutatómunka” 2010 júniusában zárul, 2009 novemberében elkészült az első tanulmány, amely a célokat és a megvizsgálandó modelleket tartalmazza.
Az „okosabb” rendszer megvalósítása minden érintettnek érdeke: a szolgáltatónál jobban tervezhető lesz a fogyasztás, nyilvánvalóvá válik az eddig esetleg titokban maradt veszteség, csökkennek az adminisztratív költségek. A fogyasztó ráadásul előre tervezheti, és ha kell, kordában tarthatja költségeit, hiszen saját fogyasztását befolyásolhatja: például a nagyfogyasztású mosógép használatát egy kedvezőbb tarifaidőszakra teszi.
„Ha pontosan látjuk, mennyi energiát fogyasztunk, és össze tudjuk hasonlítani az átlagos fogyasztásunkkal, tudatosabban cselekszünk. Ebben az is segíthet, hogy például figyelmeztetés kapunk, ha az aktuális fogyasztásunk magasabb, mint az elmúlt időszak átlaga.” – magyarázza Sándor Attila, a Cason DIWICON-U termékcsaládjának menedzsere a technológia felhasználó-barátságát a magyar ipari gázfogyasztók túlnyomó többségének fogyasztásmérőihez és távfelügyeleti rendszereihez kommunikációs eszközöket és szoftvereket szállító Cason Mérnöki Zrt. szakértője.
A mérőórák által továbbítani kívánt adatot többféle módon is el lehet juttatni a szolgáltatóhoz és természetesen vissza a fogyasztóhoz is. Mobilhálózaton, internet-kapcsolaton vagy az elektromos távvezetéken keresztüli adattovábbítás is lehetséges, a Cason megoldása kombinálja a szabad frekvenciasávban müködő vezeték nélküli kommunikációt a
A nagyfogyasztókhoz viszonyítva a lakossági fogyasztóknál a megtérülés hosszabb ideig tart, mert a technológiai váltáshoz le kell cserélni a mérőórát, telepíteni kell az új merőórát leolvasó eszközt, ki kell alakítani valamilyen adatátviteli közeget, meg kell oldani az adatok tárolását és feldolgozását, illetve alapvetően ki kell alakítani azokat a szabályozásokat, amik alapján ezek az adatok felhasználásra kerülnek, és valóban növelik a felhasználás hatékonyságát.
A rendszer elterjedése egyelőre várat magára. „Az ipari fogyasztók mellett a folyamatnak mára már el kellett volna érnie az önkormányzati intézményeket, hiszen ezek igényeinek összesítésével már egy kisebb település is nagyfogyasztóként léphetne fel, tervezhetővé válna a fogyasztása – a beruházás pedig rövidtávon megtérülhetne…” – magyarázza a magyar tendenciákat a Sándor Attila.
A rendszer az egész ország gazdaságára és energiafelhasználására is pozitív hatással van: a fogyasztók jobban odafigyelnek saját háztartásuk müködésére, az energiaszolgáltatók jelentősen több információt kapnak a fogyasztók szokásairól, így hatékonyabban tervezhető az ellátás.
A gáz és a villamosenergia-piacon a nagyfogyasztók esetében már most megvalósult az okos (fogyasztás)mérőkre épülő rendszer – a lakossági fogyasztóknál is reális lehetőség van rá, az unió néhány országában már be is vált.
A fogyasztói környezettudatosság növelését célzó uniós irányelv, amely az energia-végfelhasználás hatékonyságáról szól, Magyarország fogyasztóit is érinti. Az Európai Parlament és Tanács direktívája azt is előírja, hogy a rendszere arra is legyen képes, hogy az eddigi gyakorlattal szemben ne csak az elfogyasztott energia mennyiségét, hanem a költségeket és a szén-dioxid kibocsátást is mutassa a fogyasztónak és a szolgáltatónak egyaránt. Az uniós direktíva azt nem határozza meg, hogy milyen technológiát kell alkalmazni és azt sem, hogy ezt ki biztosítsa – viszont világosan fogalmaz: de az átállás kötelező érvényü az unió tagországainak. Az EU előírásai szerint a közmücégek ajánlatai között 2010-ig az okos mérésnek is szerepelnie kell, 2011-ig pedig a napszakfüggő, váltózó díjszabásnak is.
Svédországban 2009-re minden fogyasztónál okos mérőt szereltek fel, Olaszország 2011-ig, Portugália 2015-ig építi ki ezt a rendszert. Hollandia vagy Ausztria még a felmérés időszakában tart, Magyarországhoz hasonlóan. A hazai „kutatómunka” 2010 júniusában zárul, 2009 novemberében elkészült az első tanulmány, amely a célokat és a megvizsgálandó modelleket tartalmazza.
Az „okosabb” rendszer megvalósítása minden érintettnek érdeke: a szolgáltatónál jobban tervezhető lesz a fogyasztás, nyilvánvalóvá válik az eddig esetleg titokban maradt veszteség, csökkennek az adminisztratív költségek. A fogyasztó ráadásul előre tervezheti, és ha kell, kordában tarthatja költségeit, hiszen saját fogyasztását befolyásolhatja: például a nagyfogyasztású mosógép használatát egy kedvezőbb tarifaidőszakra teszi.
„Ha pontosan látjuk, mennyi energiát fogyasztunk, és össze tudjuk hasonlítani az átlagos fogyasztásunkkal, tudatosabban cselekszünk. Ebben az is segíthet, hogy például figyelmeztetés kapunk, ha az aktuális fogyasztásunk magasabb, mint az elmúlt időszak átlaga.” – magyarázza Sándor Attila, a Cason DIWICON-U termékcsaládjának menedzsere a technológia felhasználó-barátságát a magyar ipari gázfogyasztók túlnyomó többségének fogyasztásmérőihez és távfelügyeleti rendszereihez kommunikációs eszközöket és szoftvereket szállító Cason Mérnöki Zrt. szakértője.
A mérőórák által továbbítani kívánt adatot többféle módon is el lehet juttatni a szolgáltatóhoz és természetesen vissza a fogyasztóhoz is. Mobilhálózaton, internet-kapcsolaton vagy az elektromos távvezetéken keresztüli adattovábbítás is lehetséges, a Cason megoldása kombinálja a szabad frekvenciasávban müködő vezeték nélküli kommunikációt a
GSM
és vezetékes hálózati kommunikációval: a mérési adatok vezeték nélküli hálózaton gyüjthetőek be, amely a wifihez vagy a Bluetooth-hoz hasonlóan a 2,4 GHz-es frekvencián müködik. A leolvasott mérőórák adatai routereken keresztül jutnak el a kollektorokig, amelyek mobil- vagy vezetékes hálózaton küldik tovább a szolgáltatónak. Az egyes adatcsomagok mérete nem haladja meg a 100 byte-ot, és ez az adatmennyiség is csak óránként kerül továbbításra, így az ingyenes, szabad felhasználású, limitált energiát használó, ám intelligens rendszer megfelelően müködhet bárhol a világon. A nagyfogyasztókhoz viszonyítva a lakossági fogyasztóknál a megtérülés hosszabb ideig tart, mert a technológiai váltáshoz le kell cserélni a mérőórát, telepíteni kell az új merőórát leolvasó eszközt, ki kell alakítani valamilyen adatátviteli közeget, meg kell oldani az adatok tárolását és feldolgozását, illetve alapvetően ki kell alakítani azokat a szabályozásokat, amik alapján ezek az adatok felhasználásra kerülnek, és valóban növelik a felhasználás hatékonyságát.
A rendszer elterjedése egyelőre várat magára. „Az ipari fogyasztók mellett a folyamatnak mára már el kellett volna érnie az önkormányzati intézményeket, hiszen ezek igényeinek összesítésével már egy kisebb település is nagyfogyasztóként léphetne fel, tervezhetővé válna a fogyasztása – a beruházás pedig rövidtávon megtérülhetne…” – magyarázza a magyar tendenciákat a Sándor Attila.
A rendszer az egész ország gazdaságára és energiafelhasználására is pozitív hatással van: a fogyasztók jobban odafigyelnek saját háztartásuk müködésére, az energiaszolgáltatók jelentősen több információt kapnak a fogyasztók szokásairól, így hatékonyabban tervezhető az ellátás.
