Megvan a piacuk ezeknek a félig komoly, félig komolytalan fényképezőgépeknek már vagy fél évszázada, nem kell félteni a kategóriát. Ugye, általában mindenki valamilyen rém egyszerü fényképezőgéppel kezdi a "fotós karrierjét", majd ha az első néhány (ezer) kép után nem lohad a rajongás, akkor fejlődik a technika is, jön az újabb fényképezőgép, ami már többet tud, mint az előző. Ez a folyamat utolsó lépcsője – elméletileg – a több millióba kerülő, profi fotós szett, de nem mindenki jut el ilyen magaslatokba. [%IMAGE=11980%]A felhasználók nagy része valamilyen középúton megáll, aminek a legfőbb oka, az elszántság és az anyagiak egyre szükülő mivolta. Ez a középút lehet a kompakt kategória valamelyik csúcsgépe, igénytől függően méretezett zoommal, vagy egy alsó kategóriás tükörreflexes fényképezőgép. Jelen cikkünk alanya az előbbi társasághoz tartozik: tükörreflexes tudással felruházott, de kis méretü, fix optikás, testes kompakt fényképezőgép.

Külcsín

Komoly, tömör, összetett. Ezek a szavak jutnak eszünkbe, miután kézbe vesszük a fényképezőgépet. Egy jól felépített, súlyos, hagyományos fényképezőgépekre emlékeztető váz, minden manapság szokásos extrával megtoldva.
Ami mindjárt feltünik a fekete, robusztus vázon, az a keresők jelenléte: kettő is van mindjárt, egy átnézeti és egy LCD. Ráadásul az kihajtható, ami egyrészt nagyon hasznos tud lenni, másrészt elfoglalja szinte az egész hátlapot. Az átnézeti keresőben a dioptriát is lehet állítani és automatikusan is átvált, a mellé helyezett szenzoroknak köszönhetően, ha belenézünk. A hátsó lencsetagot viszont nem védi semmi sem, így könnyen koszolódik. A nagy LCD miatt elég szükös a hátlapon található szabad hely, ráadásul a kezelőgombok is jóval nagyobbak, mint a kompaktokon szokás. A funkciótárcsa is kiemelkedik a vázból, ráadásul a kezelése kicsit bizonytalan a nagy holtjátékok és a viszonylagos érzéketlensége miatt (elég erősen kell lenyomni a megfelelő oldalon), de ezt leszámítva kézreálló. A gépet jobb kézzel éppen meg lehet fogni, a hüvelykujjnak ugyanis alig akad hely, és csak elöl található fogást segítő gumifelület. A hátsó jobb felső sarok ugyan kiemelkedik, de egy gomb van rajta (az exp. memória gomb), ami kicsit zavarja a fogást. De meg lehet szokni annak ellenére, hogy láthatóan a formaterv miatt sok kompromisszumot kötöttek a mérnökök.[%IMAGE=11981%]
Elöl az objektív tövéről – a mellette lévő gomb benyomásával – a védőgyürü levehető (kicsit a cserélhető objektíves gépekre hajazó utánérzés), és előkerül a bajonettfoglalat, amire különböző előtétlencséket erősíthetünk.
Az objektív felett aa beépített és az átnézeti kereső frontlencséje található.[%IMAGE=11991%]
Felül vakupapucs, két különböző tárcsa (amiből az egyik kettős) és az exponálógomb a zoomgyürüvel található. A tárcsák közül a vaku feletti az expozíció korrekciót, míg a másik oldalon lévő kettős tárcsa a felvételi módokat és az érzékenységet állítja. Emellett található még a ki/bekapcsoló gomb is.
A vakupapucs 5 érintkezős, azaz kezeli a Canon összes vakuját is, ráadásul a rendszer miatt (nincs tükör) a vakuszinkronidő akár 1/2000 s is lehet.
A Canon fényképezőgépének felépítése mutatja, hogy a fényképezést komolyan vevő, igényes, de kényelmes vevőknek szánják. Precíz, strapabíró összeszerelése, a kezelőszervek nagyobb mérete és elosztása miatt extrémebb körülmények között, akár kesztyüben is viszonylag könnyen kezelhetővé teszik a gépet.

Belbecs

Belbecs

Ami kívülről komolynak látszik az általában belülről is az – legalábbis a fényképezőgépek között. Itt egyből kiderül, ha a vizuális turbó alatt egyszerü belső rejtőzik. A G11 is hozza a külső alapján feltételezhető tudást. Gyakorlatilag mindenre képes, amire egy egyszerübb tükrörreflexes fényképezőgép – néha még többre is (lásd a már említett vakuszinkron időt). Érdekes, hogy az elődjének a G10-nak nagyobb volt a felbontása, egészen pontosan 15 megapixel, míg a gépünknek 10 megapixel. Miközben a képérzékelő mérete azonos maradt. Hát ez igazán komoly csökkenés! Csökkenés, kérem! Ezt még életünkben nem írtunk le – legalábbis képszenzor felbontással kapcsolatban. Úgy látszik, a Canon is rájött, hogy nem a megapixelekkel kell feltétlenül elkápráztatni a közönséget, hanem inkább a képminőséggel és a kihasználhatósággal. Míg a magasabb pixelszámok csak és kizárólag a kép extrémebb méretnövelésére alkalmasak, a pixelméret növelése sokkal több mindent tud adni. Hiszen kinek kell mondjuk 1x1,5 méteres kép manapság? Nyilván a profiknak, vagy a müvészeknek (meg mondjuk az amatőrök 3%-ának, életükben 3-szor), de ők egyébként sem ilyen géppel fotóznak, hanem sokkal komolyabb tükörreflexessel. Viszont a G11-et már sokkal sötétebb körülmények között is lehet használni, mivel nőtt az érzékenysége. Akár 12 500 értéken is képes dolgozni. Igaz, csak 2,5 képmérettel, de ez még mindig bőven elég egy 10x15-ös képmérethez, ami egyébként a leggyakoribb nyomtatott papírméret. A Digic 4 segítségével a zajcsökkentés is sokkal hatékonyabb, így még a normál méreten ISO 3200 érzékenységen is élvezhető képek készíthetők.[%IMAGE=11982%]
A képszenzor előtt egy 5-szörös zoom teljesít szolgálatot, 28 mm-es nagylátószöggel, egészen 140 mm-ig (kisfilmen). A gép rázkódását optikai képstabilizátor kompenzálja, így sokkal kevesebb a bemozdult kép. A kép beállítását a kihajtható, 7,1 cm-es (2,8") LCD segíti, ami, persze, forgatható is 270 fokban. Az éjszakai megjelenítés és gyors világosítás funkció segítségével bármilyen megvilágítás mellett részletgazdag képet látunk. Az optikai kereső további komponálási lehetőségeket nyújt.[%IMAGE=11983%]
A fényképezőgép összes funkciója állítható kézzel is, emellett módban is rögzíthetők a képek.
A képkezelő segítségével a Canontól már megszokott különböző módon javíthatók a képek, illetve egyszerüsíthetők a felvételek: arcfelismerés, mozgásérzékelő technológia a pontos élességbeállításhoz, i-Contrast a különböző képrészletek optimális dinamikatartományát szabályozza.[%IMAGE=11984%]
HDMI csatlakozóval közvetlenül nagyfelbontású képernyőhöz is köthető a fényképezőgép, így nagy méretben nézegethetők a fotók és a videók is.[%IMAGE=11986%]
A z elkészült képeken jól látszik a minőségi ugrás: sokkal egyszerübben készíthetünk szebb képeket, mint régebben. Az érzékenység növelésével sem csökken jelentősen a képek minősége, ami a nagyobb pixelméretnek és a jobb feldolgozásnak köszönhető. A színekben viszont érzékelhető fakulás. A profi vakupapucs segítségével pedig már igazán jó is használhatók (a beépített kis vaku mellett), ami tovább növeli a G11 használati értékét.

Értékelés

Értékelés

A Canon Powershot G11 az igényes amatőrök fényképezőgépe, de sok profi számára is alternatívát nyújthat. Igazi ellenfele például az új Mikro NégyHarmad rendszerü fényképezőgépeknek, habár azok kicsivel jobb jobb optikai rendszerekkel bírnak. De a G11 objektívjével is gyönyörü képek készíthetők, így aki nem akar müszaki paraméterekkel vesződni és objektívet cserélgetni (és cipelni), az biztosan megtalálja a minőséggel kapcsolatos elvárásait a G11 esetében is.[%IMAGE=11985%]

[%ITALIC%]Prikkel Mika

[%BOLD%]Specifikációk:
Canon Powershot G11 kompakt digitális fényképezőgép[%BOLD%]
[%ITALIC%]
Kategória: kompakt zoom
Képszenzor: 10 effektív
Objektív: f/2,8-f/4,5
Záridő: 15-1/4000 s
Zoom: 5x optikai (28-140 mm), 4x digitális
Érzékenység: 80-3200 ISO (kiterjesztett üzemmód: ISO 12 500, 2,5 MP)
Vaku: max. 7 m
Video: 30 kép/s, (640x480)
Memória: SDHC/SD/MMC külső
Kereső: LCD (7,1 cm átmérő), optikai
Méret: 112x76x48 mm
Súly: 355 g (akku és memóriakártya nélkül)

A készüléket a Canon Hungária Kft-től kaptuk tesztelésre, köszönjük![%IMAGE=11993%]