Szerver/Üzlet
business_guru - 2009-05-13
Az Euriópai Unió a tröszt ellenes vizsgálata során elmarasztalta az Intel, aki visszaélt piaci helyzetével és illegális eszközökkel növelte részesedését, megveszetgetve a PC gyártókat...
Az Euriópai Unió a tröszt ellenes vizsgálata során elmarasztalta az Intel, aki visszaélt piaci helyzetével és illegális eszközökkel növelte részesedését, zsarolva, veszetgetve a
Az elmarasztaló döntésre az elemzők jelentős része számított habár ekkor összegü bírság így is megdöbbentő. Az Európai Bizottság 1.06 milliárd euró vagyis 1.45 milliárd dolláros bírság megfizetésére kötelezte a világ legnagyobb
Az Unió kifogásait tartalmazó nyilatkozat három fő vádpontot fogalmaz meg. Az első, hogy az Intel jelentős árkedvezményeket adott a PC-gyártóknak, ha azok vállalták, hogy kizárólag tőle vásárolnak processzorokat. A második a vállalat fizetett azért a gyártóknak, hogy késleltessék vagy mellőzzék a rivális AMD csipjeit használó termékek piaci bevezetését. Harmadik pedig az Intel áron alul kínálta a processzorait, amikor az
A büntetésen kívül elrendelték, hogy az Intel szüntesse meg a kedvezményeket azoknak a számítógépgyártóknak akik segítettek a 80 százalék körüli részesedésének megtartásában és kerülték az AMD processzorainak használatát, mellyel gátolták az AMD piaci részesedésének növekedését.
Az Intel természetesen nem ért egyet a döntéssel mind a bírság, mind pedig a piaci szokásainak megváltoztatására kötelező határozat ellen fellebbezni fog. Az Intel közleményében határozott hangsúlyozta, hogy szerintük a döntés rossz és Paul Otellini az Intel elnöke hangsúlyozta „Nem hisszük, hogy a piaci gyakorlatunk megsértette volna az európai törvényeket..”.
A történet előzményei
Az Intel elleni vizsgálat legalábbis Európában még 2000-re nyúlik vissza, amikor az AMD beperelte nagyobbik riválisát, hogy tisztességtelen üzleti magatartással igyekszik őt kiszorítani a piacról. Az akkori vizsgálat végül fiókba került ám 2004-ben újraindult amikor az AMD újabb keresetet nyújtott be. Az ügy 2006-ban tovább bonyolódott, amikor a német áruházláncoknak adott kedvezmények ügye kipattant, melyet átfogó nyomozás követett. Az elmúlt évben a hatóságok több alkalommal ütöttek rajta az Intel, valamint nagy európai szaküzletláncok irodáin, melynek során a hivatal emberei bizonyítékgyüjtés céljából többek közt razziáztak a kontinens legnagyobb elektronikai láncánál, a Media Saturn Holding-nál, valamint a számos üzlettel rendelkező brit DSG-nél, exkluzivitást biztosító dokumentumok után kutatva. A vádak tovább sokasodtak 2007-ben és 2008-ban is az Intel ellen. Az egyik vádpont szerint az Intel, a korábban már hivatalosan is kifogásolt, számítógépgyártóknak kínált kedvezményi rendszer versenyellenes volta mellett legalább egy PC-gyártónak olyan pénzügyi juttatásokat nyújtott, melyekért cserébe késleltette az AMD processzoraira épülő konfigurációk forgalomba hozatalát, és kizárólag Intel
Az Intel piaci magatartását azonban sok helyen vizsgálják. Amerikában is vizsgálat folyik az Intel ellen, valamint a Japán versenyhatóság szerint a vállalat csorbította a versenyt, és aláásta az AMD pozícióit. A hatóság felszólította a céget, szüntesse be jogszerütlen gyakorlatát, mely kifejezte ugyan egyet nem értését, de együttmüködött a határozattal, így a pénzbüntetés ezúttal elmaradt. A dél-koreai versenyhivatal tavaly 25 millió dolláros pénzbüntetésre ítélte az Intelt illetve eddigi egyenlőtlenül befolyásoló üzletpolitikájának megszüntetésére szólították fel a céget. Az Intel természetesen fellebbezett a döntés ellen
PC
gyártókat, forgalmazókat…
Az elmarasztaló döntésre az elemzők jelentős része számított habár ekkor összegü bírság így is megdöbbentő. Az Európai Bizottság 1.06 milliárd euró vagyis 1.45 milliárd dolláros bírság megfizetésére kötelezte a világ legnagyobb
processzor
gyártó vállalatát az Intel-t, mely az
AMD
kárára visszaélt piaci helyzetével, hogy kiszorítsa vetélytársát a piacról. Neelie Kores az Eu versenybizottságának megbízottja szerint „az
Intel
illegális versenyellenes cselekedeteivel igyekezett az egyetlen versenytársát kiszorítani és csökkenteni a vásárlók választási lehetőségét – és az egész történet a vásárlókról szól” – ezen felül hozzátette, hogy az Intel gyakorlata „aláásta az innovációt”. A mostani büntetés legnagyobb amit az EU-ban eddig kiszabtak a piaci versenyszabályok megsértéséért és az összeg jóval meghaladja a Microsoft-ra 2004-ben kiszabott büntetés mértékét is.
Az Unió kifogásait tartalmazó nyilatkozat három fő vádpontot fogalmaz meg. Az első, hogy az Intel jelentős árkedvezményeket adott a PC-gyártóknak, ha azok vállalták, hogy kizárólag tőle vásárolnak processzorokat. A második a vállalat fizetett azért a gyártóknak, hogy késleltessék vagy mellőzzék a rivális AMD csipjeit használó termékek piaci bevezetését. Harmadik pedig az Intel áron alul kínálta a processzorait, amikor az
AMD
-vel versengett a szervergyártók partnerségéért.
A büntetésen kívül elrendelték, hogy az Intel szüntesse meg a kedvezményeket azoknak a számítógépgyártóknak akik segítettek a 80 százalék körüli részesedésének megtartásában és kerülték az AMD processzorainak használatát, mellyel gátolták az AMD piaci részesedésének növekedését.
Az Intel természetesen nem ért egyet a döntéssel mind a bírság, mind pedig a piaci szokásainak megváltoztatására kötelező határozat ellen fellebbezni fog. Az Intel közleményében határozott hangsúlyozta, hogy szerintük a döntés rossz és Paul Otellini az Intel elnöke hangsúlyozta „Nem hisszük, hogy a piaci gyakorlatunk megsértette volna az európai törvényeket..”.
A történet előzményei
Az Intel elleni vizsgálat legalábbis Európában még 2000-re nyúlik vissza, amikor az AMD beperelte nagyobbik riválisát, hogy tisztességtelen üzleti magatartással igyekszik őt kiszorítani a piacról. Az akkori vizsgálat végül fiókba került ám 2004-ben újraindult amikor az AMD újabb keresetet nyújtott be. Az ügy 2006-ban tovább bonyolódott, amikor a német áruházláncoknak adott kedvezmények ügye kipattant, melyet átfogó nyomozás követett. Az elmúlt évben a hatóságok több alkalommal ütöttek rajta az Intel, valamint nagy európai szaküzletláncok irodáin, melynek során a hivatal emberei bizonyítékgyüjtés céljából többek közt razziáztak a kontinens legnagyobb elektronikai láncánál, a Media Saturn Holding-nál, valamint a számos üzlettel rendelkező brit DSG-nél, exkluzivitást biztosító dokumentumok után kutatva. A vádak tovább sokasodtak 2007-ben és 2008-ban is az Intel ellen. Az egyik vádpont szerint az Intel, a korábban már hivatalosan is kifogásolt, számítógépgyártóknak kínált kedvezményi rendszer versenyellenes volta mellett legalább egy PC-gyártónak olyan pénzügyi juttatásokat nyújtott, melyekért cserébe késleltette az AMD processzoraira épülő konfigurációk forgalomba hozatalát, és kizárólag Intel
chip
-eket használt laptopjaiban.
Az Intel piaci magatartását azonban sok helyen vizsgálják. Amerikában is vizsgálat folyik az Intel ellen, valamint a Japán versenyhatóság szerint a vállalat csorbította a versenyt, és aláásta az AMD pozícióit. A hatóság felszólította a céget, szüntesse be jogszerütlen gyakorlatát, mely kifejezte ugyan egyet nem értését, de együttmüködött a határozattal, így a pénzbüntetés ezúttal elmaradt. A dél-koreai versenyhivatal tavaly 25 millió dolláros pénzbüntetésre ítélte az Intelt illetve eddigi egyenlőtlenül befolyásoló üzletpolitikájának megszüntetésére szólították fel a céget. Az Intel természetesen fellebbezett a döntés ellen