Először is nézzük a lapmegejlenítést
 
A content.notify.backoffcount beállítás alapértelmezésben nem létezik így létre kell hoznunk.  Az üres fehér területen kattintsunk a jobb egérgombbal és ott válasszuk az Új/Egész (New/Integer) pontot. Ezt követően írjuk be a „ content.notify.backoffcount” parancsot névnek, majd OK az értékét pedig állítsuk 5-ra és ismételten nyomjunk OK-t.
 
Beállítás neve: content.notify.backoffcount
Leírás: szabályozza, hogy egy weblap hányszor kerüljön újra renderelésre betöltés közben. A böngésző periodikusan újrarajzolja a laptop betöltés közben ha egy bizonyos mennyiségü adatot letöltött
Típusa: egész
Alapértelmezett érték : -1
Javasolt beállítás : 5
Függőség: A content.notifier.ontimer értékének „true”-nak vagyis igaznak kell lennie.
 
A számokkal szabadon kísérletezhetünk. Az alap értelmezett érték korlátlan számú renderelést engedélyez. A minimális időt is konfigurálhatjuk, melynek el kell telnie két weblap újrarajzolás közt. Az értéket a content.notify.interval beállításnál adhatjuk meg mikro másodpercekben, de nem javasolt 100,000 alá menni, mert komoly hatással lehet a teljesítményre. Az érték növelése csökkenti az összesített letöltési időt, de növeli az érzékelt betöltési időt. A javasolt érték függ a kapcsolatunk sebességétől és a gépünk sebességétől is. Kísérletezzünk vele bátran 100,000 és 1000,000 közt.
 
Beállítás neve: content.notify.interval
Leírás: A minimális időt is konfigurálhatjuk, melynek el kell telnie két weblap újrarajzolás közt.
Típusa: egész
Alapértelmezett érték : 120,000
Javasolt beállítás : 150,000-1000,000
Függőség: A content.notifier.ontimer értékének „true”-nak vagyis igaznak kell lennie.
 
Megadhatjuk, hogy a Firefox mennyi ideig hagyja figyelmen kívül a felhasználói parancsokat a lapok megjelenítése közben. A content.max.tokenizing.time utasítás mikro másodpercekben adja meg ezt az értéket. A javasolt érték (ami egyben az alapértelmezés is) mindig legyen megközelítőleg háromszorosa content.notify.interval időnek. A content.notify.interval beállítás alapértelmezésben nem létezik így létre kell hoznunk a már ismert és mostani cikkünk elején is leírt módon, ha módosítani akarjuk az alapértéket. Ahhoz hogy ez a beállítás müködjön a content.interupt.parsing opciónak True vagyis igaz értékünek kell lennie.
A gyorsító tár vagyis

cache

 
Amikor egy lapot betöltünk lehetőség van a gyorsító tárban eltárolni, így ha például egy vissza gombot nyomunk a későbbiekben a lap a gyorsító tárból kerül el és nem kell újra renderelni. A browser.cache.memory.capacity beállítás segítségével megadhatjuk, hogy mennyi memóriát használjona Firefox gyorsító tárnak a képek, és más webinterfész elemek tárolásához. A beállítás alapértelmezésben -1 értékü ami azt jelenti hogy a böngésző a fizikai méretéhez képest automatikusan szabályozza ezt az értéket. A beállítás nem létezik az about:config-ban így létre kell hoznunk a szokásos módon. Ha 0-át adunk meg akkor kikapcsoljuk a gyorsító tárat.
 
A beállítás értékének a gyorsító tár méretét kilobyte-okban kell megadnunk. Az értéket csökkentve javulhat a gép teljesítmény ha kevés a fizikai RAM, de ekkor növekedni fog a lap betöltési sebesség. Növelhetjük is a méretét a gyorsító tárnak, de 10% fölé nem javasolt menni mert ez már hatással lehet más programok futási idejére is.
 
A browser.cache.memory.capacity beállítás hatásosságához a bowser.cache.memory.enable érétkének True vagyis igaznak kell lennie.
 
Ha beírjuk a címsávba az about:cache?device=memory parancsot megkapjuk az éppen használt illetve teljes gyorsító tár értéket, illetve a tételes listát, hogy miket tartalmaz. Ha pedig csak annyit írunk be hogy about:cache megkapjuk az összes gyorsító tár (RAM-ban lévő tár, lemezen lévő gyorsító tár, offline tár) adatait.