Az új, Godson-3 kódnévvel ellátott fejlesztését teljes egészében a Kínai kormány pénzeli és több mint 200 kutató dolgozik a fejlesztésén. A kormány reményei szerint, ezzel a fejlesztési programmal és az új -kkal az hétköznapi emberek számára is elérhetővé tennék a személyi számítógépeket.
 
Kína későn szállt be a mikroprocesszor piacba, melyet mára beláttak a döntéshozók is, és teljes erővel támogatják a kutatási és fejlesztési programokat. A Kínai Institute of Computing Technology (ICT – Számítás Technológiai Intézet) az első processzorát 2001-ben tervezte, mely a Godson-1 fejlesztési néven vált ismerté, és ez volt az ország első saját tervezésü, általános célú központi egysége. Később 2003, 2004 és 2006 során az ICT egyre gyorsabb változatokat mutatott be a Godson-2 típusból, ami gyakorlatilag az eredeti továbbfejlesztése. Zhiwei Xu az ICT igazgatóhelyettese szerint, minden új háromszor olyan gyors volt, mint elődje.
 [%IMAGB=7526%]
A Godson chipeket azonban nem Kínai hanem a Francia-Olasz közös vállalat az ST Microelectronics gyártja, és Loongson („sárkány chip”) márkanév alatt kerültek forgalomba. Az új Loongson lapkák, már néhány kínai servert és számítógépet müködtetnek, melyeken valamilyen változat fut. Az ingyenes használat általánosan jellemző Kínában, mivel nem kerülnek semmibe így költség hatékonyan alakíthatók egyedi rendszerekhez.
 
A következő lépés a Godson-3 lesz, mely immár négy számítási maggal rendelkezik, melyek párhuzamosan müködnek, de nyolcmagos verzió is fejlesztés alatt áll. A processzormagok képesek egymástól teljesen függetlenül müködni, eltérő az igények szerint változó órajelen. Mindkét változat 65 nm-es gyártástechnológiával fog készülni, mely egy generációval az 45 nm-es technológiája mögött van. A Godson-3 lapkák ezen felül úgy lettek tervezve, hogy több mag hozzáadásához nem kell jelentősen átalakítani a belső felépítést. A négymagos Godson-3 változatok 10 W-ot, míg a nyolcmagosak 20 W-ot fognak fogyasztani.
 
Ezen felül az új Godson-3 CPU-k tartalmazni fognak egy 200 utasításból álló x86 szimulációs környezetet, mely lehetővé teszi az elterjedt kereskedelmi forgalomban lévő programok futtatását is, többek közt Windows rendszereket is. Mivel nem eredeti Intel x86 architektúráról van szó, nem lehet tudni, mennyire lesz kompatibilis a rendszer.
 
Szakértők szerint megközelítőleg 80 százalékos kompatibilitásra lehet számítani, és a szimuláció miatt a sebesség is jóval elmarad egy tényleges x86 architektúrájú mellett.